Der jüdische Herold · 1937-11-25 · 44 (25.11.1937) · p. Seite 8

8 »Der Jüdische Herold* 8 __״Der ]UDI5CHE fiEROLD“ I ־ (I) fl 6 VRRnyELUÜ R £ 5 Z E. j HIREK | 1.500.000 zsidö kafona, 150 ezer zsidö h3sl halott a piläghäboruban. Berlin. A nemet zsidö front harcosok hivataios lapia, a ״Schild« statisztikät közöl a zsidö katonäk szämäröl a viläghäboruban. E szerint az angol hadseregben 55.000, a nemet seregben 100 ezer, az oszträk-magyarban 200.000, az amerikai hadseregben 250.000, az oroszban 600.000 zsidö ällt fegyver alatt. Ha a romän, török, szerb stb., francia, belga stb. hadseregeket beleszämitjuk, ugy a 2sidö katonäk szäma elärte a mäsfel milliöt. A nämet hadseregben elesett 12.000 zsidö katona, az angolban — 2500, az amerikaiban 3000, a francia hadseregben 4000, az oszträk-magyar hadseregben 40.000, az orosz hadseregben 80.000, a többi hadsereg zsidö halotlaival együtt a zsidö hösi halottak szäma legaläbb 150.000re tehetö. Ha figyelembe vesszük, hogy a viläghäboruban elesettek szäma 10 milliö volt, ugy a zsidö hösi halottak szäma kätsägtelenül igen nagy volt. Elitältek a fecsöi zsinagöga beföröjäf. Rosenfeld Abraham romäniai allampolgär nemregiben betört a tecsöi zsinagogäba» ahonnan különfele kegyszereket vitt el. A csendörseg kinyomozta es letartoztatta a teitesf. A beregszäzi kerületi birosäg Rosenberget, aki különbözö lopäsokert mär 11 evet Ult ezüttal tizhavi börtönre itelte. Harc a gonosszal Chäszid legenda I. ku egyszer räges-rägen Lengyelor« szägban egy föidesur birtokän egy Rabbi Jöszef nevü szegäny zsidö äreadäs. A föidesur kedvelte zsidajät, äs jökedväben sokszor magähoz hivta, äs elänekeltette vele a szombati ״zmiroszt“ äs ezärt el. aäzte neki, ha nem fizette , pontosan az ärendä*. Igy telt — mult az id3. — Az ärendäs felesäge jämbor, jölelkü, vendägszeretö asszony volt, aki szorgalmasan vägezte kis korcsmäjukban a teendöket, raig Rabbi Jözsef többnyire kicsiny szobäjäban meghuzödva a Talmudot böngäszte ö. Ezärt a falu näpe szent embernek tartotta, äs nagy tisztelettel vette körü). Egy napon a faluban järt Rabbi Läb Särahsz, Baal—Sem—Tov tanitvänya, äs Reb Jöszef häzäban szällt meg äjszaVai pihenöre. Rev Jöszef äs felesäge, — habär nem tudtäk mily nagy ember a vendägOk — megvendägeltäk öt, äs szälläst adtak neki, mint minden mäs häzukbaa tärö idegennek. Virradatkor Reb Läb Sarah'sz felkel*, imädkozott äs indulni käsziilt, Reb Jöszef felesäge marasztalfa mäg, mondvän, ebädeijen mäg veiük: addig kärlelte, mig ott maradt. Dälutän vette botjät äs tarisznyäjät äs vendäglätöihoz fordulva mondta: ,Lätom, hogy Istenfälö jämbor emberek vagyok, äs hogy häzatokban I ten äldäsa honol: Mondjätok meg, mi kivänsägotok van? Mivel ä dhatnälak meg benneteket, talän teljesiti käräsemet az Ur, äldott legyen szent Neve!“ — Nem szükölködünk mi semmiben, — häla ärte I tennek — mondä Reb Jöszef, gazdagsägra pedig nem vävyunk, mert megelägszünk azzal a kevässel, amlnk van. De valami mägis hiänyzik I Egy okos fiu, akit a szent Törära tan’thatnäkl Näzd mily sok könyvem van, vajjon ki fog azokböl tanulni halälom utän? Länyaink färjhez fognak menni, äs nincs f'uak, aki a Törät äpolnä. — Ha igy van, mondä Reb Läb Sarah’sz ugy tudd meg, hogy felesäged mäg ez ävben fiugyermeket fog szQlni. Ez a fiu nagyon kivälö lesz, de a Sätän kinyujtja karjät utäna, a Jö äs a Rossz vetälkedni fognak, ki gyözedetmeskedjen fe'ette? A ti kötelessägtek lesz ♦ävol tartani töle minden tisztätalan dolgot Befejezvän e szavakat, a cädd<k eltQnt szemeik eiöl. Kilenc hönap mulva angyah szäpsägQ fiuk született Mikor a föidesur ezt meghaliotta, Reb Jöszefet magähoz hivatta, äs arra kärte, hogy adja neki a fiu♦, majd ö fölneveli. Mikor Reb Jöszef vonakodott käräsät teljesiteni, ecsstelni kezdte elötte, milyen jö dolga lesz näla a fiunak, mig ha Reb Jöszefnäl marad, megvetett zsidö lesz belöle: känytelen lesz ö is földesuränak äne kelni, äs ugyanolyan szegänysägben tengetni äletät, mint az apja. M'ndez azonban nem csäbitotta Reb Jöszefet, äs visszautäsitotta a föidesur käräsät. Szörnyü haragra lobbant ekkor a föidesur. Egy megveteh zsidö ne akarjafiät odaadni egy lengyel neinesnek, hogy az felnevelje: Megparancsolta tebät, hogy nyolc napon belü' fizesse meg neki a zsidö hätraläkos bärät, kfllönben kiüzi öt csalädos• tul a fa'uböL A föidesur varäzslö biräben ällott äs ezärt, amikor Reb Jöszef elmondta felesägänek a törtänteket, azt ajänlotta neki a felesäge, hogy menjea el Baalsäm-Tovhoz, aki szentäleta äs csodatevö ember äs kärjen töle egy ״kameät," amely raegövja a gyermeket minden varäz81attöl. Reb Jöszef elutazoftBaal-Säm-Tovhoz äs elmondta neki a törtänteket. Baal-Säm- Tov tregbiz'a Reb Läb Särähazt, hogy menjen Reb Jöszeffel äs legyen segitsägäre. Utasitäst adott neki, hogy vegyen magähoz mäg nyolc emberf, hogy egyötf ״minjänt“ käpezzenek. A ״Brit-Mi’ah“ elötti äjszakän pedig vlrasszanak äs tanuljanak: ״misnä-kat. Odaadta neki botjät ia azzai az utasitässal, hogy azt ne tegye le kezäböi, zärjon be ajtöt, ab'akot äa ha valaki kopog, ne engedje be. Ha szölitjäk öket, ne vä'aszoljaaak, mäg akkor sem, ha az ö neväben szöli aaäk is öket. A *Brft Milah« elötti äjszakän összegyült a miajän az ujsz&lött azobäjäban äs Reb Läb megmondta a köräje gyülteknek» hogy ms äj’zaka harcot kel) vlvniok s gonosz földesurral, aki el akarja rabolni a gyermeke♦, hogy azutän eltäritse a zsidö- 8ägtö]. Ezärt virrasztani äs imädkozni fognak egäsz äjszaka äs I ten majd segiisägükre leszt Alig fejazte be szavait. kopogäs hallatszott äs egy hang Wärt bebocsätäst a földbirtokos neväben. ,Nyissätok ajtöt, a földbirtokos szolgäja vagyok* — kövatelte, különbea uram kemänyen megbüntet benneteket. De csend van senkisem nyit ajtöt. Egy öra mulva ujra kopognak äs most mär a földbirtokos maga követi, hogy aj* töt nyissanak. De most sem mozdui senk׳, hogy ajtöt nyisson. Erre a föidesur azzal a fenyegetäsae), hogy vizes kötätiel vftreti el Reb Jöszefet csalädjät pedig kiüzi a fa- *uböt, elmegy Nemsokära nagy tömeg zugäsa hatlatszik, amely rohaava közeleg a häzhoz! tombolva pälinkät kär äs mert nem kap, döngeti a kaput äs kövekkel dobälja meg az ab’akokat. Amikor a tömeg lätja, hogy ez sem hasznäl, e’vonul. Kis idö muitäva' a minjän emberei gyönyörü zenäre lesznek figyelmesek, ame'y csodäs melödiäjäval lassan elbüvöli öket. I?yekeznek elmälyedni a töratanuläsban, de a zene mindinkäbb csäbit, leea'äbb egy percre lehetne lätni a csodäs muzsikusokat, de tilos? Rabbi L*b Sarahsz minden erejävel botjära tämaszkodva äh, ajkai mozognak, de szava nem hallatazik, imädkozik . . . A zene elhallgatott. Hirtelen ujra kopogäs az ajtön. »Baal- Säm-Tov neväben, nyissatok ajtöt j“ — Itt vagyok — välaszolt egy a minjan emberei közül. Käsö volt Reb Sarahsz figyelmeztetäse, a doiog mär megtörtänt Fekete kandur ugrott a «zobäba, egyenesen az anya ägyähoz futott äs megragadva a gyermeket, eltünt. A sätän gyözött, mondä Reb Läo Sarahsz äs elvesztette eszmäletät. Reb Jöszef reggel elment a föidesur udvaräba, hogy fiät visszakärje, de a szolgäk megragadtäk äs gazdäjuk parancsära ötven botütässel sujtoitäk. Reggelre meghalt Reb Jöszef az e’szenvedett bofütä* sektöl, csa’ädjät pedig kiüztäk a faluböl. A fiu ott nevelkedett a föidesur häzäban äs napröl-napra szebb äs okosabb lett Egyszer a fiu kärdässel fordult a föl• desurhoz: Mondd Apa, mi az ״zsid*‘? — ״Zsid‘•? az egy orosz sze'lem boszorkäny. — De miärt hivnak engem az udvar gyermekei Hzsfd־‘-nek? — Nem tudom, — mondta a földesur äa dühäben ajkäb3 harapott. E naptöl kezdve nem neveztäk többä a gyermekek ״zsid“־nek. Apäm, kärdezte mäs alkalommai a fiu, — aki akkor mär tizenkät ävesvolt — tänyleg zsidö vagyok än? Tegaap azt mondta egy tiu, hogy apja mesälte neki, hogy i8merte apämat, aki becsüleles jö zsidö ember volt. Nem räszegedett le äs nem verte el felesägät, hanem reggeltöl estig imädkozott a Mzsid* ek 1 tenähez. Valöban ״zsid“ vagyok, Apäm? Zs. J CPolyt Wv.)