Der jüdische Herold · 1937-08-19 · 31 (19.8.1937) · p. Seite 7

»Der Jüdische Herold« *וי; מ ל RER ii mfi«vflRnve t üfl ז? £ s 7 f ft&EB5:;it£3UZ3ES■ 9 ■■nrirr־rrni1n <! ... Hill H1REK Összeförtök Eliözer 10pap sirköuöf. A Sichemi szamaritänusok temetöjeben arabok szetrombolläk az egyik ösregi sirkövet, mely alatt a szamaritänus legenda szerint Aron föpap fia — Eliezer föpap nyugszik• H zionisfa kongresszus elfogadta Pa* lesztina feloszfäsänak teroezetöt Zürich. Hosszas es elkeseredett vita utän, a XX. cionista kongresszus elvben hoszäjäruläsät adta Palesztina felosztäsähoz az angol kir. bizottsag tervezete alapjän. A hatärozat szerint, — mely 215 szavazattal 145 szavazat elleneben lett el fogadva - a kongresszus megbizza az Intezö Bizottsägot, hogy az angol kormännyal tärgyaläsokat kezdjen a zsidö ällam letesitese erdekeben a Weizmannfeie hatärkiigazitäsi programm szerint, azzal, hogy az utolsö szo, illetve a döntes joga a cionista kongresszuse. Ezzel a hatärozattal — bä.hogyan is vegzödnenek a targyaläsok — a cionista vilägszervezet hozzäjäruläsät adta a Balfour-deklaräciö es a mandätum szerzödesben biztositott törtenelmi E;ec Jiszräel ujboii feldaraboläsähoz es a zsido nemzeti otthon hatärainak a minimälisra valö megszükitesähez. A XX, jubileumi kongresszus äs a cionista szervezet 40 eves jubileuma ilymödon örök szegyenfoltja marad a zsido lörtenelemnek, t0 milliö fontos kölcsön a zsidö ällam* nak t Zürich, Az *igen“-t mondök azzal igyekeznek hangulatot csinälni a feiosztäsi terv elfogadäsänak, hogy Anglia 10 milliö fontos kölcsönt ad majd a zsi dö ällamnak, melynek segitsegevel nagyszabäsu közmunkäkat u. m. talajjavitäsi, vizesitesi, utepitesi stb, munkälatokat fognak elvegezni es igy több evre biz tositva lesz az orszäg felepitese, (X) Dr. ülayer Frigyes, Bratislava, a füll•, orr-, torokbetegsegek szakorvosa, äiköitözött He,läszkapu-ulca 9. sz. alä. (Dunabank palota.) Palyäzat. A farkasdi aut, ort, izr, hitközseg iskolaszeke tanitöjänak elhalälozäsa folytänferfitanitöi allasra pälyäzatot hirdet, FELTETELEK : A szloväk es magyar nyelv tökeletes tudäsa szöban es iräsban. Szigorüan valläsos elöelet. Teljes järtassäg a heber oktatäsban, Kellö okmänyokkal felszerelt kervenyek az alant jelölt iskolaszekhez f, e, aug, ho 25,־ig küldendök be, fl farkasdi aut. ort. izr. 2־־־ hitközsög iskolaszöks, Ibn Ezra köre fon , . . A Rambamnak (Mainionidesz) Ö-Kairoban körhäzba vo!t, amelynck ö maga volt föorvosa. Az ägyak szämokkal voltak ellätva es minden egyban egy-egy beleg feküdt. Nem került nagy färadsägäba a betegek vizsgäläsa, mert oly eles tekinteiü es nagyszerü ember volt, hogy csak szemevel kellett vegigneznie n beteget es nyomban tudfa, mi a baja. Igy tott ö naponta : vegigsefälta a körhäzat, egyegy tekintetet vetett a betegekre es nyomban leült az asztalähoz a receptek megiräsa vegett. A receptekei az ägyszämok szerint irta meg : az egyesnek ezt, a kettesnek amazt rendelte es igy toväbb. Abraham Ibn Ezra, a hires ialmüdtudös költö, matematikus, nyelvesz, csiiiagäsz es szentiräsmagyaräzo, aki nagy szegenysegeröl es jo trefäiröl egyaränt hires volt, egyszer eüatogatoit Ö״Kairoba, hogy nagy kortärsät : Rambamt, meglätogassa. A körhäzhoz erve, ‘*megtudla, hogy Maimonidesz csupän szemevel vizsgälja vegig a betegeket. Nyomban kesz volt a terve, hogy Maimonideszt megtrefälja. Makk egeszsegesen betegnek adta ki magät es nevet elhallgatva belefeküdt a 7־es szämü ägyba värva, hogy milyen betegseget ällapit meg röla a hires Rambam. Maimonidesz csakugyan megjelent a korhäzba es szokäsa szerint egy lassü setäval szemlet tartott a betegek között es märis ieült a receptek megiräsära. Ibn-Ezra pedig feszült figyelemmel varta, hogy mit rendel majd a hetes szämü betegnek. Es csodäk csodäja! A 7־es szämü receptre ez volt lrva : ״Arbä meajsz sekel keszef“ (Negyszäz ezüst sekeit.) Maimonidesz tehat megällapitotta a valloban helyes diag• nozist, hogy a hetes szämü betegnek esupän egy kis penzre van szüksege; egyeb baja ninesen. Csakhogy a körhäzban ezen rendelest nem akartäk foganasitani. Ibn Ezra tehät elment Maimonidesz lakäsära. De mivel öt nem taläita otlhon, annak felesegehez kopogtatoit be, hogy a negyszäz ezüstöt felvegye, Maimonidesz feiesege epper. etkezett es eszeägäban sem volt a szegenyesen öitözött vändornak 400 ezüstöt adomänyozni. Ibn Ezra azonban nem hagyta magät egy.könnyen elküldeni. Parazs veszekedes tämadt köztük, aminek az volt a vege, hogy a gazdag es elökelö ürnö — az inkognitoban megjelent viläghirü tudost kiutasitolta. Ibn-Ezra tävozott, de elöbb a köveikezöket irta kivül kretäval az ajtora heberül : ״Ist’cho zonoh ümibioh risajnoh nisz’abröh“, ami — ha akarjuk — ezt jelenti: ״Feleseged eppen etkezett es elsö jövetelem alkalmäval märis megharagudott.“ De akik tudnak heberül, azok megertik, hogy a sor mindvegig ketertelmü es a megjegyzes mäsodik ertelme fölötte csipös es egyältaläban nem hizelgö semmilyen nöre nezve. Rambam hazaerkezven, eszrevette az iräst es rögtön kifaggatta feleseget, aki elmondotta a törlenleket. — Rosszul tetted — mondä Rambam, : legendakböi . . . felesegenek — mert ezen vändor nem lehet mä°, mint a hires szellemes Abrahäm Ibn Ezra. Nem is nyugodott, mig a trefäs tudost meg nem taläita es ]61 meg nem vendegeite. * . . . Egy izben Ibn Ezra eie järult egy messze idegenböl jött felmüvelt tudäkos ember. Az idegen a következö kerdest intezte hozzä : — Mikep egyeztethetö össze a Gondvtseles igazsägosäval azon teny, hogy sok derek valläsos embert üldöz a balsors, mig rengeteg vallästalan, gonoszlelkü em' ber boldogan eli Je eletet?! Ibn Ezra megnyngtatla az illetöt, hogy kerdese egyältalän nem üj, azzal mär a Talmud is foglalkozik, de erre nem välaszolhat neki egyebet, mint azt, hogy az embeii esz tül gyario ahhoz, hogy a Gondviseles ütjait valoban megtudnä erteni. Ibn Ezra vendeget nem elegitette ki a välasz es azon nezetenek adott kifejezest, hogy ezert a feleletert nem volt neki erdemes, a hosszü utat Ibn Ezrähoz megtennie. — Hogy ne mondd, hogy hiäba jöttel hozzam — mondja Ibn Ezra — kärpotollak egy kis elbeszelessel: Ket vändor elindult az aräbiai sivatagba, az egyik ket kenyeret vitt magäval, a mäsik härmat. Utközben csatlakozott hozzäjuk egy harmadik vändor, akinek egyältaläban nem volt elemözsiäja. Hogy az ehen ne haljon, ket tärsa megengedte, hogy az ö kenyerü* ket fogyaszthatja. Amidön az 5 kenyer elfogyoti, a harmadik vändor erzekenyen elbüesüzott ket jöleikü tarsätol es az äitala elfogyasztott kenyerert 5 aranyat hagyott a ket vändorra. A ket vändor most azon tanakodott, hogy az 5 aranyat mikep oszsza el egymäsközt. A härom kenyer volt birtokosa ekep erveit: nekem 3 kenyerem volt, tehät nekem jär az 5 aranybol 3; neked 2 kenyered volt, tehät 2 aranyat kapsz. A ket kenyer voll birtokosa azonban ezt az ajänlatot nem akarta elfogadni es igy erveit: talän a vändor a te kenyeredböl ällandöan 3 karajt vägott magänak es az enyemböl kettöt? Ugy-e, nem 1 Hanem a tiedböi es az enyemböl egyaränt evett, Igy iehät nekem jär 2 es fei arany es ugyanannyi jär neked is 1 Nem birvän megegyezni: elmentek a legközelebbi birohoz. Ez a következö iteletet hozta: akinek 3 kenyere volt, annak 4 arany jär : akinek pedig 2 kenyeie volt, annak esu* pän 1 aranyat keil kapnia, Ejnye! — pattant fei mergesen Ibn Ezra vendege, aki eddig türelmesen hallgatta vägig az eibeszelest — hiszen ez nyilvänvalö badarsäg! Hiszen a häromkenyeresnek meg többet itelt oda, mint amennyit ö maga kert a ketkenyeresnek pedig meg annäl is kevesebbet, mint amennyit eilen* feie is adott volna neki 1 De mikep is in» dokolhatta meg ama biro ezen lehetetien Itäletet?