Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 106

így tehát a biblia kénytelen emberi eszközökkel, az emberi nyelvvel tolmácsolni a magasztos filozófiai igazságokat, ami nehézzé teszi a belső gondolatmenet követését. És ezt gyönyörűen illusztrálja Maimonides egy kicsiny bibliamagyarázati részletben mindjárt könyvének elején, flzt mondja a biblia: „ftrany alma ezüst foglalatban az alaposan kifejezett gondolat". Maimonides a következőképen magyarázza ezt a mondatot. Ezüst foglalat alatt itt filigrán ötvösmunka értendő, amely apró virágocskákból és izecskékből áll, ahol a virágok és fonalkák kicsi áttört recézetet alkotnak és apró nyílásokat hagynak, benne arany alma van, kivül ezüst a burkolat; — aki messziről rátekint, azt hiszi, az egész gömb ezüstből való, aki közelebb jön, látja, hogy az ezüst alatt ott ragyog a színarany is. így a bibliának van bölcsészeti tartalma és külső népies burkolata, allegória, példázat, kép, hasonlat, történeti elbeszélés, csupán olcsóbb értékű ezüst foglalata az igaz tartalomnak; a bölcsészeti eszme pedig, mely benne rejlik, az a színarany. Odáig kell emelkedni minden zsidónak vallási fölfogásban, hogy az ezüst recézeten át a tiszta eszmét appercipiálja, hogy a nyelv érzékies hálózata mögött megsejtse az elvont gondolatot, mely előtte az érzékletes világon tul levő magasabb létet, mint minden materiális, energétikus és intellectualis lét transcendentális kútfejét revelálja. És valóban az egész bibliai irodalmon végig vonul latens vezérmotivum gyanánt, a költői képek és szólamok virágos fölszine alatt, ez az abstract, fönséges, egységes Istenfogalom — oly tagadhatatlan tény, mely arra készti Maimonidest, hogy dus zsidó bölcseletet tételezzen föl, mely megelőzte a görögök bölcsészetét. Rendkívül figyelemre méltó és érdekes Maimonides elmélete a prófétaságról. Meglepő rationális fölfogás, fiz erkölcsi és szellemi élet magas fokára fölfejlődött embernek értelme a kinyilatkoztatás befogadó szerve, melyben villanás villanásra mén végbe az isteni megvilágositásból rajzó eszmék tudatossá válása, mig a legnagyobb prófétáknál a villanások sorozata állandó fényáradássá egyesül, fi mai bölcseleti irodalomban megfelel ennek Prellwitz fejtegetése, mely szerint az erők áramlása az universumon keresztül szakadatlan és ilyen az Istenségből emanáló intellectuális sugallatok áramlása is, de ezek nem érik el közönséges ember apperceptiójának küszöbértékét (Schwellenwerth) vagyis azt az intenzitást, hogy érzéketlenebb idegrendszerre hatást gyakorolhatnának, csak a finomabban hangolt lelkek képesek megérezni és utána vibrálni ezeket a rezgéseket. Maimonides emelkedett gondolkodásának szép tanújele a gondviselésről és a földi bajok eredetéről adott elmélete. Alrasi pesszimizmusával szembeszállva a malumot, a földi bajt, a szenvedést negatívumnak, hiánynak fogta föl, melynek szülő oka sokszor maga az ember; az ethikai fegyelemben és az Istenhez való vonatkozásban élő embert körülözönlik az égi oltalom sugarai, aki bűneiből felhőt tömörít maga és az isteni gondviselés sugarai közé, nem panaszkodhatik, hogy nem érzi azoknak jótevő melegét, flki az isteni kegyelem napfényébe áll és ott megmarad, tapasztalatból fogja megismerni a gondviselés törvényét a világrendben. Szabad és emelkedett felfogásának tolmácsa az áldozatok másodlagos jelentőségéről kifejtett és a bibliából megokolt nézete, továbbá rationális, mélyreható elmélete a vallási törvények észszerű gyakorlati okairól és célszerűségéről. Csodálatraméltó : bölcsesége, mélyen látása, mellyel sikra száll a Kalam occasionalismusa ellen, nagy tudományossága, mely felöleli a görög és arab aristotelesi filozófiának régibb és ujabb irodalmát, a ter- 106