Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 105

gyenge arra az emberi ajak, bágyadt az emberi hallószerv, gyarló az emberi elme; csak nagy egészében tudhatjuk a logikai vonalmenet vaskonzekvenciája folytán, hogy ott van az erő és a lét, a bölcseség és irgalom, az alkotás és teremtés gazdag forrása, az öröktől való és örökkévaló Istenség! Ha ez igy van, miért tanit a biblia sokszor képekben? miért használ ily kifejezéseket: Istennek keze, ajka, szava; Istennek szeme? — ezt a kérdést veti fel Maimonides. Ha igaz, hogy az Isten szellemi lény, miért beszél a biblia az ürnak kezeiről, ajkáról? Itt Maimonides a bibliáról egy gyönyörű fejtegetést ad nekünk, rendkívül tanulságos és mélyreható elméletet. Maimonides azt mondja, hogy a bibliának kétféle tartalma van. fiz egyik a külső kifejezési formának szószerü értelme, a másik a mélyebben rejlő eszmei tartalom. fi biblián egymással párhuzamosan két értelemsorozat megy végig, fiz egyik értelemsorozat a felszínesebb és népiesebb, a másik értelemsorozat a bölcsészibb és mélyebb, fi biblia olyan könyv, mondja Maimonides, amelyben megtalálja a gyermeteg kedély, megtalálja a gyermek is a maga szellemi táplálékát és az aggastyán, a tudós, a bölcsész is, mert az isteni könyv nem ad bort és hust a gyermeknek és tejet az aggastyánnak, hanem tejet a gyermeknek és bort meg hust az aggastyánnak, fiz isteni könyv allegorikusán fejezi ki tanításait, fi talmud bölcsei azt mondják, hogy a biblia értelmét ugy lehet megtalálni, ha meggyújtunk egy olcsó kis viaszgyertyát és keressük a teremben a drágagyöngyöt, amely ott valahol rejtőzködik, fi terem, mielőtt meggyújtjuk azt a gyertyát, sötét, ha nem gyújtanánk meg a filléres viaszgyertyát, nem találhatnánk meg a drágagyöngyöt, fi biblia elbeszélései ilyen homályos termet képeznek, ahol az allegorikus magyarázat olcsó viaszgyertyái mellett megtaláljuk a filozófiai és etikai tanítás igazgyöngyeit. Más hasonlattal élve, mondja, ha valaki a vizbő! merít edénynyel, hogy szomját oltsa, vagy a viznek hasznát vegye, még nem tart ott, ahol a búvár, aki lemerül a mélybe és igazgyöngyöt talál. így tehát a biblián Maimonides szerint két eszmeáramlat rohan végig, fiz egyik az egyszerű elbeszélés, a másik pedig a mélyebb tartalom s ha a bibliát tekintetbe vesszük, csakugyan azt találjuk, hogy ott egyszerű tanítások, népies formával felruházott történetek és költői elbeszélések, hasonlatok és képek találhatók, másrészt pedig találhatók tiszta filozófiai eszmék, igen magas szinvonalon álló bölcseleti tanítások a világról, a lélekről, az istenségről és a végtelenről. És hogy a biblia kénytelen magát emberi módon kifejezni, a nép nyelvén tolmácsolni nagy gondolatait, az magától értetődő dolog. Hisz nem szabad felejteni, hogy a nyelv régibb, mint a kinyilatkoztatás, fi kinyilatkoztatás az emberi nyelvet volt kénytelen felhasználni a maga propagáló eszközéül. Ez az emberi nyelv egy durva, rudimentáris elemekből álló eszköz, amely nem elég tiszta ahoz, hogy az isteni tant a maga teljességében szerencsésen kifejezésre juttassa. Mert mi a vallásos tanításnak a feladata, mi a bibliának célja? — a végtelent véges emberi eszközökkel kifejezni. Képzelhetjük, hogy ez rendkívül nehéz, mert az emberi nyelv nagyon szegényes. Tessék csak elgondolni, hogy egy ember hangját akarnám szavakkal jellemezni, ugy leírni, hogy az fölismerhető legyen. Én elmondhatom, hogy barátomnak ilyen meg ilyen hangja van, de te nem fogod azért megtalálni leírásom után azt az embert a hangjáról. Nincs az az iró, az a stilművész, aki egy ember hangjának a jellemzését ugy tudná adni, hogy annak nyomán elindulhatnánk a hang tulajdonosát megkeresni. Mily nehéz már most az, ha a végtelent kell véges emberi eszközökkel kifejezni. 105