Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 97

hogy meg tudja ítélni, mi a szükséges dolog. És mert fiatal lelkében korán megfogant a gondolat, hogy a vallásos életben filozófiai műveltségre is van szükség: bölcsészeknél, csillagászoknál, jeles orvostudósoknál, talmudistáknái és vallásbölcselőknél tanult és mikor Dávid testvére megadta neki az alkalmat, hogy maga is gond nélkül buvárkodhassék, kifejlődött hatalmas szelleme összegyűjtötte tudásának rengeteg kincsét. Nemsokára nagy csapás érte; testvére meghalt, — hajótörés alkalmával, — vagyona is odaveszett és Mózesnak kellett most már eltartania testvére hátrahagyott, elszegényedett családját, ügy látszik, akkor kezdette meg orvosi praxisát. Ezen a pályán olyannyira emelkedett, hogy Saladin családjában udvari orvos lett. Orvosi tanácsadója volt fll flfdhel-nak, Saladin második utódjának is. fl hire, mint orvos is, oly jelentékeny volt és oly messzire terjedt, hogy Oroszlánszívű Richárd, Anglia királya meghívta őt udvari orvosául, ezt a megtisztelő meghívást azonban a nagy tudós nem fogadta el. Tudományos munkásságát — mint szintén volt alkalmam említeni, — a Misna kommentárjával nagyon korán kezdette meg. Ez volt első nagy alkotása, amely felhívta reá a zsidó tudományos körök figyelmét. Nagy elismerést, nagy tiszteletet, tekintélyt hozott neki ez a műve, mindazonáltal már ezzel a munkájával sok irigységet és rosszakaratot keltett. Megnyilatkozik ez negativ formában, abban az apróságban is, hogy például Tudelai Benjámin, a hires zsidó utazó, aki ugyanebben az időben ott járt Egyptomban, nem tartotta érdemesnek Maimonides nevét megemlíteni azon kiváló egyéniségek között, akiknek emlékét egyedül ő őrizte meg. Nem akart közrehatni Maimonides nevének megörökítésében. Maimonidesnek azonban erre szüksége sem volt és talán abból az apró jelenségből, hogy azon idők registrátora vonakodott nevét megemlíteni, azt is kivehetjük, hogy Maimonides került minden olyan dolgot, amivel a hírét mesterségesen lehetett volna gyarapítani. Nem is volt erre ráutalva. fl Misna kommentárjában, amelynek arab neve Szirádzs, és mely eredetileg arab nyelven lett irva, — héberre több kiváló fordító ültette át, — mindenütt felcsillan Maimonides nagyarányú tudományossága, fl természettudományok, a történelem, a technika köréből, az emberi társadalom életéből vett megfigyeléseivel szereti illusztrálni a Misna tartalmát. Maimonides csodálatos tulajdonsága, a szisztematizáló tehetség, megnyilatkozik ebben a legelső munkájában is. Második óriási alkotása az úgynevezett Jad Hachazáka vagy Misné-Tora, amely 14 részből áll és azért nyerte a Jad Hachazáka elnevezést, mert „jad" számértéke a héberben 14-et jelent. Ez rendszeres kivonata, összefoglalása a talmudnak, levonása és meg¬ állapítása a talmudi végérvényes törvényeknek, kodifikációja a talmudban foglalt törvényanyagnak, flki valaha „tanult" talmudot, tudja, hogy abban minden egyes felvett tárgyra nézve számos nézet merül fel, amelyek egymással a dialektika éles fegyvereivel küzdenek, sürgönystilusban, lapidáris rövidségben meg van örökítve számunkra, hogyan vitatkoztak akkoriban egymással egy-egy jogi vagy vallásgyakorlati tételen a szakavatott mesterek. Egy-egy lapon egész sokasága az egymással küzdő nézeteknek tárul elénk és már a pongyola eligazodás is abban az őserdőszerü bozótjában a logikai vonalaknak bizonyos tehetséget és gyakorlottságot igényel. Maimonides alaposan ismerte az egész talmudot, az ő lelkében fel volt véve, el volt raktározva az egész anyag, minden egyes kérdésben otthonos volt, minden egyes tárgy feldolgozásánál számba vette az összes rendelkezésére álló, szétszórtan előforduló részié- 97