Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 88

az ő csodásan nyugtalan, mindent tanulmányozó és fürkésző szellemét megsemmisíthetné. Szükségesnek tartom ebbeli nézetemet tisztázni, hogy senkinek se legyen kétsége, mily értelemben használom e szavakat: idealizmus és materializmus. Itt idealizmus alatt nem valamely meghatározott filozófiai fölfogást értek, hanem hősi szellemet és ez az idealizmus nem ellenkezik a világtörténet materialisztikus magyarázatával .... flz emberiségnek a haladás és világosság felé vezető nehéz utján a zsidó mint élő tiltakozás és uj utat kereső jelentkezett. Ő volt a világítótorony, melyen mindig kigyulladt büszkén és magasan a szakadatlan tiltakozás minden aljas ellen az emberi életben, az erőszakosság brutális tényei, az undorító baromiság és a szellemi korlátoltság ellen. Emlékeztetünk Ézsajás prófétára, akinek lángoló szavai még most is meglobbantják és lelkesítik az emberi lelkeket. És az igazságszeretet e magasztos hangja okvetlenül előidézte azoknak gyűlöletét, akik az erőszak és gonoszság alapzatán maguknak a hazugság palotáit épitik .... fl nemes bölcs Hillél a legegyszerűbb feleletet adta az emberiségnek arra a kérdésre, hogy milyen vonatkozásban állunk a világgal, flzt mondotta: „Ha nem vagyok magamért, ki legyen értem? — és ha csak magamért vagyok, mi vagyok akkor?" Ez a legjobb erkölcsi lecke és a legtökéletesebb. Ezen elmélet első része azt jelenti: Ember! te magad vagy életed kovácsa, kezedben van sorsod és boldogságod, ne hagyd magad másokra és ne okozz másoknak szerencsétlenséget, hogy a magad boldogságát nagyobbítsd. fl második rész azt tanítja: ha mindaz, amit teszel, csak magadért teszed, akkor gondold meg, mi értelme van a te munkádnak és mi a célja a te egész életednek. Élj ugy, hogy szived szeretettel átfogja az egész világot és minden hang e világban, minden öröm és minden fájdalom, feleletet találjon nálad. Csak igy leszel nagy és kiváló. — flz ilyenfajta morál egyenes kihívása az ember egoista pszichéjénak, mely uralkodni és a hatalomból gyönyört szívni akar. Ez az egyszerű, de mély filozófia nagy hatással volt a zsidó Heinéra, akinek szive valóban átölelte az egész világot, ugy, hogy abban az emberi szenvedésnek minden hangja visszhangot keltett, flz ő feljajdulása szabadságra szólította az emberiséget és kiűzte a szennynek és babonának azon áradatából, amely megsemmisítéssel fenyegette. Hogy Heine valóban nagy ember volt, azt abból is látjuk, hogy olyan gyűlöletet támasztott maga ellen triviális lelkekben, mely még mindmáig nem enyészett el. fl kereszténységben is a zsidó nép nagy ideális szelleme élt és a kormányok és az egyház minden üldözése dacára ez a szellem még mindig nincs kiűzve belőle. Ez a szellem apránkint helyet hódított magának a népek értelmi világában és felvirágzott Spinoza filozófiájában épen ugy, mint Moore Tamás utópisztikus fantáziájában. Ez az idealizmus, mely mindig tele volt azzal a törekvéssel, hogy a világot az igazság és egyenlőség uj alapelveivel átalakítsa, a főoka és talán egyetlen oka az antiszemitizmusnak. Megzavarja a jóllakottság és önelégültség nyugalmát és a világosság egy sugarát veti az élet sötét oldalaira. Energiával és lelkesedéssel vitték be a zsidók az életbe az igazság után való fáradhatatlan törekvést, fl nemzeteket felébresztették és ami fődolog, ez az idealizmus adta a világnak a tömegek uj vallását, a szocializmust. Rendithetetlennek tartom elméletemet, hogy a zsidókat minden korban gyűlölték, mert mindenkor a haladás párthívei voltak." fl zsidóság jelentőségét az emberiség vallási fejlődésében és erkölcsi kultúrájában 88