Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 82

csapatokhoz csatlakozik; hadi fogságba kerül, de halálra való itéltetése elől sikeresen megszökik a fogságból. Bujdosása közben egy teljesen ismeretlen faluban egy pályaunt tanítóra, Baumann Jenőre akad, ki Amerikába akar kivándorolni, Falkenburg gróf ad neki költséget s elfoglalja állását, egyben nevét is fölveszi s igy az egyszerű parasztnép tanítója lesz. Tiz évvel Auerbach „üj élet" cimü elbeszélésének megjelenése után, egy idegen jött fiuerbachhoz s igy szólt: „Én vagyok Baumann Jenő." fi vendég Tolsztoi gróf volt s elmondta, hogy ő követte Falkenburg grófot, szabad iskolát létesített birtokán s addig oktatott abban, míg az orosz rendőrség onnan erőszakkal el nem űzte. * Schopenhauer firtur, a nagy filozófus, kinek halála 50-ik évfordulója alkalmából a lapok sokat irtak, igen egyoldalú nézetet táplált a zsidó vallásról. Egyik életrajz-irója: Fischer Kunó, szemére is hányja, hogy a zsidóság történetében és irodalmában nem birt kellő jártassággal és bensőséggel, hogy kellően érthette és méltányolhatta volna. Zsidó szempontból igazán sajnálatos, hogy Schopenhauer mellőzte a zsidóság eszmedús irodalmát. Hogy Schoppenhauer miként jutott azon felfogáshoz, mit a zsidó vallásról magának alkotott, azt világnézletéből tudhatjuk meg. Pesszimista volt világéletében, a szó legteljesebb értelmében. S hogy azzá lett, tekintve életsorsát, nem is csodálatos.Viszály és balszerencse kisérte egész életén át. Kétségtelen, hogy ha Schopenhauer élete boldog lett volna, s általa pesszimistává nem lesz, a zsidóság irodalmi kincse s igy a zsidóság iránt is mélyebb igazsággal viseltetik. * Jóleső érzést kelthet a zsidóság kebelében Taft, az Egyesült Államok elnökének, a zsidó népre vonatkozó spontán nyilatkozata, melyet Washingtonban a „Bnei Brith" rend páholy kongresszusát követő ünnepi lakomán mondott. „Hosszú évek sora óta ismerem a Bnei Brith rendet és a zsidó egyesülés mintaképének tartom azt." fi zsidó társulás mintaképének, amit ugy értek, hogy ez az egyesülés mintaképül szolgálhat minden más egyesületnek. fi legnagyobb csodálkozással viseltetem a zsidó néptörzs iránt, mert számos kiválóságain kivül rendkívüli mértékben meg van áldva művészi tehetségekkel és mindent nagyrabecsül, ami művészi, fi zsidók kitűnő állampolgárok, mindig az igazság és a rend pártján állanak s örvendek, ha országunkba jönnek. Sokat Ismerek, kik azóta élnek itten, amióta én és éppen olyan amerikaiak, mint én. De ismerek olyanokat is, kik csak nemrég vándoroltak be és ők is a legnagyobb tisztelettel viseltetnek szabadelvű intézményeink iránt. Nem akarok sokat mondani, kedves barátaim, de ha szavaimból a legnagyobb csodálatomat olvassák ki azon népfaj iránt, melyet önök képviselnek, — a világ legöregebb népfaja iránt, mely joggal tarthatja magát az emberi nem arisztokráciájának és mégis a legjobb republikánusok, — ugy beszédem elérte célját! # Negyedszázadja mult, hogy az uj Izrael egyik legkimagaslóbb alakja : Sir Montefiore Mózes meghalt. Sok évezredes nagy történelmünk egyik héroszában sem fejlődtek ki oly fenségesen a zsidó törzs erényei, mint Montefioreban: „a zsidó sziv hősé"-ben. S vájjon mi tette Montefioret oly naggyá I Nem nagyarányú s rögtöni segélynyújtásai ugy zsidó, mint keresztény körökben; nem minden szociális mozgalomban való elüljárása. fiz emberszeretet terén való áldásos munkásságát ama benső kötelességérzet teljesítésének tekintete, mit óriási vagyona reá rótt. fimi kortársai fölé emelte, az minden jótékonysági téren való példaadó kezdeményezése és ama törhetetlen erélyes elszántsága volt, amellyel tervét még a föld leghatalmasabb ura elé is terjesztette. 82