Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 70

mint a zsidó vallás nagy parancsolatja pregnánsabban jut kifejezésre ezen látszólag igénytelen, egyszerű szavakban „ez Adám nemzetségének könyve"*, mivel ezen szentírási vers határozottabban kifejezi, hogy az emberszeretetnek ki kell terjednie „Adám" minden utódaira,** mert az emberiség egy családot képez. Kétséget nem szenved tehát, hogy Jézus csak Hillel iskolájának tanítását hirdette, midőn a felebaráti szeretet törvényét mondta a tóra nagy parancsolatának. Nemzsidó körök mégis az emberiséget megváltó uj kinyilatkoztatás gyanánt tüntetik fel tanítását, melylyel megalapította a szeretet vallását. Bánatos szívvel szemléljük ezen tudományos elkeresztelést, amely ellen a tudomány fegyverével kell küzdenünk. Égető szükségünk van ezen felvilágosításra művelt hitrokonaink körében is. Hányszor hallják és olvassák saját véreink, hogy a keresztény vallás óriási haladást jelent a zsidóval szemben, amely haladás a nagy korkülömbségben leli természetes magyarázatát. Ha liberális nemzsidók a történeti hűség azon magaslatán állanak, hogy beismerik a mi vallásunk történeti elsőségét a felebaráti szeretet tanításában, ugy arra utalnak, hogy az uj szövetségben tetemesen bővült tartalmilag, mivel itt az ellenségre is ki lett terjesztve, flz ösmeretes hegyi beszédre utalnak, melynek kerete és háttere, hogy rendkívüli fontossága igy is kidomborodjék, Máté evangéliumában*** hasonló a sinaji kinyilatkoztatáshoz, fl későbbi Lukács evangéliumban sokkal rövidebb és csak mint mezei beszéd szerepel.*** fl Máté evangélium szerint Jézus igy szólt: „Hallottátok, hogy megmondatott: Szeressed felebarátodat és gyűlöljed ellenségedet. Én pedig mondom néktek: „Szeressétek ellenségeiteket". Lukács evangéliumának tudósítása igy hangzik: „De néktek mondom, kik engem hallgattok. Szeressétek a ti ellenségeiteket". Ha az első, régibb és részletesebb tudósítás megbízható, ugy alig képzelhetjük el azon ámulatot, melyet Jézus mondása azon hallgatójánál keltett, akinek csak némi ismerete volt a tórában. Hiszen nemcsak Mózes tanában, de az egész szentírásban nyoma sincsen a „gyűlöljed ellenségedet" parancsnak, melyről Jézus ezen szavakkal emlékszik meg „hallottátok, hogy megmondatott". Hol, mikor és kitől hallottak ily törvényről? fl VIII. Kelemen pápa által szentesitett szöveg indexe Mózes III. 19, 18-ra utal. Itt azonban csak az idézet első fele „szeresd felebarátodat" található, ft gyűlöletre vonatkozó utalás vagy egy tudatlan másoló rosszakaratú közbeszúrása, ezen nézetet támogatja a Lukács evangélium, melyben az utóbbi kitétel elő sem fordul, vagy Jézus szentirásmagyarázatának balladai rövidséggel való közlése. Güdemann igy adja meg a rejtély kulcsát. Jézus a zsidó főiskolákban divó magyarázási mód szerint értelmezi a felebaráti szeretet törvényét, amint az Hillel értelmezésében is megnyilatkozott. Jézus magyarázata igy bővítendő: Hallottátok, hogy megmondatott : Szeressed felebarátodat, fl felebarát szóból talán azt következtitek, hogy csak őt kell szeretnünk, de ellenségeinket szabad gyűlölnünk, erre azt válaszolom: Szeressétek ellenségeiteket. Jézus ezen értelmezése és tanítása sem tartalmazott ujat. flz ellenség szeretetét is hirdeti szentirásunk. Másfél ezer évvel Jézus előtt hirdette Mózes: *** „Midőn rátalálsz ellenségednek eltévedt ökrére, vagy szamarára, vissza kell neki vinned. Midőn látod gyülölőd- * Mózes 1. 5, 1. ** Sifra Kedosim 4. fej. és Beresith Rabba 24. fej. *** 5., 6. és 7. fej. fiz idézett versek 5, 43 és 44. *** 15, 17—49. flz idézett vers 6, 27. V II- 23, 3 és 4. 70