Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 68

kAAAA^AáAAAAAA^AAAAAAA, J*. A. A ^- A ZSIDÓ KULTÚRA. Irta: DR. DIAMANT GYÜLA. R. GÜDEMflNN Mór bécsi főrabbi „Nächstenliebe" cimü, az „Oesterreichische Wochenschrift" melléklete gyanánt 1890-ben megjelent értekezését elhunyt barátja, Kuranda Ignác következő tudósításával nyitja meg. Egyszer, igy beszélte a kiváló újságíró és ösmert reichsrati képviselő főrabbijának, kultuszminiszterünk és egy apát társaságában utaztam. Szóba került a „Szeresd felebarátodat mint tenmagadat" parancsa. Én ezen fenséges erkölcsi törvényt az igazsághoz híven ősi vallásunk számára reklamáltam, amire vallásügyi miniszterünk nyomban megjegyezte: „Hogyan állithat ilyesmit, kedves barátom, hiszen ezen arany szavak az uj szövetségben fordulnak elő?" Mosolyogva feleltem, eredeti forrásuk Mózes III. könyve 19. fejezetének 18. verse és innen kerültek idézet gyanánt az uj testámentumba. A miniszter hitetlenül rázta fejét, mig katholikus theologus útitársunk állításomat meg nem erősítette. Ezen rövid elbeszélés igen sokat árul el. Szomorúan bizonyítja, hogy a legjobb és legműveltebb keresztény körök "mily óriási járatlanságot tanúsítanak, ha szentirásunkról és a zsidó vallásról van szó. Megjegyzendő, hogy a felebaráti szeretet magasztos törvényét az idézett fejezet 34. verse ismétli: „Mint a honos közületek, olyan legyen nálatok az idegen, aki köztetek tartózkodik és szeresd őt, mint tenmagadat". Itt minden kétséget kizáró módon, határozottan és világosan bizonyítja a szentírás, hogy a „felebarát" a lehető legtágabb értelemben veendő, hogy alatta még az idegen is, tehát minden embertárs értendő. E sorok írója fültanuja volt, mikor az uj szerémiés boszniai püspök, aki szép jelét adta szabadelvüségének, ünnepi beszédben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az Ur egyetlen fiának, az emberiség megváltójának tanítása értelmében „Vallásunk két legfőbb törvénye: „Szeressed a te üradat Istenedet teljes szivedből, teljes lelkedből és.teljes elmédből és szeressed felebarátodat, mint tenmagadat", fiz óriási hallgatóságnak természetesen azt kellett hinnie, hogy Jézus ezen tanítása képezte az uj kinyilatkoztatást, az uj szövetséget, mely a sinaji helyébe lépett, hogy ezzel rakta le az uj, szebb, jobb és nemesebb erkölcsi világrend alapját. Pedig ez a két törvény csak idézet szentirásunkból, az elsőt a vallásos zsidó napjában háromszor ismétli, a másikat pedig ősi szentirásából oly alaposan ismeri, hogy a gyakorlatban is megvalósítja. Eredeti forrásuk szentirásunkban,* idézésük D □ □ Cp^OT * Mózes III. 19, 18 és 34, V, 6, 5. 68