Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 62

^^^^^^^^^^^É IZR. KULTUREGYESÜLETEK A XIX. SZÁZADBAN. Irta: DR. GROSZMANN ZSIGMOND. c£c£c£J Bármennyire is lapozzunk a történelem nagy könyvében, minden nemzet történetében főgerincként látjuk végighúzódni a háborúk hosszú láncolatát, véres események folytonos megismétlődését. E gerincrendszeren csak szerény idegként húzódik meg az emberi szellem művelődésének és fejlődésének, a kultúrának története, fl zsidóságnak története, mely oly sokban különbözik minden más nép történetétől, e szempontból nézve is elüt a többi népek történetétől, fl zsidóságnak többezer éves története nem más, mint a zsidó szellem folytonos művelődésének története, nem más, mint a kultúrának története. Ez a zsidóság történetében a gerinc, melynek külső izomtakarója az üldöztetések szomorú láncolata. ft zsidó nép produktiv kultúrnép. Nemcsak önmagának, hanem az egész emberiségnek alkot, fl biblia, a zsidó szellemek eme kincstára, az egész emberiség közkincse lett. És a biblia terjedésével terjedt mindenfelé a tudás is. ftz irodalomtörténet feljegyezte, hogy midőn a középkor végén, a reformáció hatása alatt a bibliát Európa minden nyelvére lefordították, a zsidó szellem ez alkotása mindenfelé a nép nyelvén megszólalván, növelte azirni-olvasni tudók számát, fl zsidó szellem alkotta biblia rakta ie mindenütt a kultúra fundamentumát. A középkorban, midőn a zsidót elzárták a szabad élet levegőjétől, midőn a zsidót beszorították a ghetto szük falai mögé: elvágva a külvilág fejlődésétől, sem szünetelt szellemének kulturmunkája. Megalkotta a nagyterjedelmü zsidó theologiai irodalmat, az elmééi eme — bár természetszerűleg egyoldalú — de páratlan remekét. fiz újkor lerombolta a ghettó falait, fl zsidóság újra kilépett a nagyvilágba. És ugyanekkor bevonul a zsidóság körébe az európai műveltség, melynek legelőször Németországban nyitott utat Mendelss ohn Mózes. F\ magába zárkózott zsidó theologiai tudomány és a haladó európai tudomány találkozásának kettős eredménye lett. Voltak sokan, kik teljesen az uj tanok karjaiba vetették magukat s idegen lett előttük az ősi zsidó kultúra. De mások annál jobban belezárkóztak a hagyományos zsidó tanba s félénken húzódtak az európai, az idegen kultúrától. E kettős baj eloszlatására alakult Németországban, a XIX. század elején az első zsidó kultur- 62