Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 63

egyesület, melynek célja volt: az ősi zsidó kultúra ápolása mellett az európai szellemnek bevitele zsidó körökbe. Három lelkes ifjú nevéhez fűződik ez első kísérlet. Z u n z Lipót, Gans Ede és Moser Mózes 1819. novemberében megalkották „a zsidóság kultúrájának és tudományának" egyesületét.* flz egyesület programmjába fel volt véve, iskolák, szemináriumok, akadémiák alapítása, a földmivelés, ipar, tudomány és művészet előmozdítása. E célt szolgálta az egyesület által kiadott folyóirat is. Zunz a modern zsidó tudomány atyamestere lett, Gans a hegeli philosophia apostola és az elavult jogfelfogás ostromlója, Moser pedig Heine meghitt barátja volt. Mindhárom kitűnő elme, de az általuk megalkotott kulturegyletnek még sem tudtak hosszú életet adni. Néhány év múlva ez egylet tagjai elszéledtek, lapjuk megszűnt, flz első zsidó kulturegyesületi kísérlet csődöt mondott. * Egy zsidó kultúregyesület alapításának eszméjét Magyarországon Szeged nagynevű rabbija, Lőw Lipót vetette fel, a mult század közepén, fl hazai zsidóság zöméhez — Magyarország földrajzi fekvésénél fogva — csak későn jutottak el a nyugati kultúra áldásos eredményei. fl nemzetiesedés is csak lassú lépéssel haladt előre. fl.legtöbb zsidó családban és községben idegen, sokszor zagyva, romlott német nyelv volt otthonos. Idegen volt a zsinagógákban a szószék nyelve is. Főleg az ország észak-keleti, Galíciával határos megyéiben meglehetős elvadult állapotban voltak azon időben a zsidóság kulturális viszonyai. Egész vidékek voltak, hol a héber ismereteken tul senkinek sem terjedt a tudománya. Lőw Lipót, kit a most lezáruló évben, születésének 100 éves fordulójánál méltán ünnepelt a hazai zsidóság, mint a legelső felvilágosult magyar rabbit, ki mindenfelé csak felvilágosodottságot hirdetett és terjesztett: szükségét látta egy magyar zsidó közművelődési egyesület megteremtésének, mely egyesületnek feladata lenne, leoldani a hazai zsidóság lelkéről a kulturálatlanság ráerőszakolt, évszázados bilincseit. „Nem ismerek más módot, amelylyel Észak-Magyarországon levő fajrokonaink fanatizmusát meg lehetne fékezni" — írja 1865 december 7-én, barátjának, dr. Hirschler Ignác neves szemorvosnak, a pesti zsidóság kiváló vezérférfiának.** Lőw Lipót a magyar kultúregyesület hivatását olyannak képzelte, minő a párisi fllliance működése, mely az ázsiai és afrikai zsidóságot bevezeti a kultúra sáncai mögé. flz fllliance-nak Magyarországon tagokat kellene gyűjteni s ezen magyarországi tagok alkotnák a kulturegyesületet. 1866. február 27-én írja: „Most elérkezettnek látom az időt, hogy a kulturegylet megalapításához fogjunk."*** Számított a gazdag hitrokonok áldozatkészségére, kik anyagilag lehetővé teszik majd a nagyhivatásu egyesület megalapítását. Lőw Lipót tévedett, fl kultúregyesület megalapításának még nem érkezett el ideje. Ez eszme egyidőre feledésbe ment. Csak két évtized multán került újból felszínre a magyar zsidó társadalom körében. Ez alkalommal a gondolat már közel járt, hogy testet öltsön, midőn az egész akció ismét csak abba maradt. * * Graetz: Geschichte der Juden, II. kiad., 11. kötet, 397. lap. ** Magyar Zsidó Szemle: VIII. évf. 354. I. *** U. o. 497. I. 63