Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 51

társadalmi állását akarta romba dönteni, h dominikánusok csakhamar gyönyörű eredményeket tudtak a gyűlölet fölszitásának munkájában fölmutatni. Templomok, utcák piaca, az udvari termek visszhangoztak a zsidókról tárgyaló vitáktól. Megkezdődött a királyi udvarban lejátszódó nagy disputáció. Fra Paolo az egyik oldalon, a hazugság szablyájával, Nachmani a másikon az igazság fegyverével. Büszkén, méltóságteljesen, a teljesjogu, a mult dicsőségében bizakodó spanyol zsidó önérzetével viaskodik a rabbi, a fölébresztett ellenszenvben, a királyi kegy sugaraiban sütkérezve a faját megtagadó Fra Paolo. Három főkérdés eldöntése volt a vita tárgya. 1. Megérkezett-e már a Messiás, amint azt a keresztények mondják, vagy pedig csak elérkezőben van, amint azt a zsidók hiszik? 2. Isteni vagy emberi lény-e a Messiás? 3. R zsidók hite-e az igazi, vagy pedig a keresztényeké? „fl szentírásnak egyik verse — igy érvelt Fra Paolo — azt hirdeti: „Nem távozik Judából a kormányvessző, és a törvénytábla lábaitól, mig eljő Silóba és övé lesz a népek hódolása." Ez a vers azt hirdeti, hogy a Messiás megérkeztéig hatalmas lesz Juda, de azontúl nem, és valóban most már nincs többé uralkodója a zsidóságnak, nincsen jogara, mert a Messiás megérkezett." Nachmani erre azt válaszolja: „ügy van I fl mi uralmunk időnként máskor is megszakittatik, anélkül, hogy elérkeznék a Messiás. Mert ha Juda vétkezik, Isten elveszi tőle uralmát, de csak egy időre. Hiszen ezt tapasztaltuk mi már Jézus előtt, fl babyloniai száműzetés idejében 70 évig hatalom nélkül voltak a zsidók és csak a Makkabeusok idejében támadt számukra újra király." „Igen — kiáltott föl ekkor Paolo — bár királyuk akkor nem volt, de bizonyos uralmuk mégis megmaradt, mert voltak exilárcháik és rabbijaik, akikre a szentírás verse a talmud szerint vonatkozik; de ma rabbijaik sincsenek többé, mert hogy te magad rabbinak nevezed, ez nem más, mint cimbitorlás!" „flz meglehet — veti ellen Nachmani, — hogy én a rabbi cimet meg nem érdemelem, de ez nem tartozik a mi vitánk keretébe, te azonban hazugságot hirdetsz, mert a Halacha határozottan a királyi hatalmat érti, te pedig az agádát nyergeled meg s értelmetlenül betanult mesékre hivatkozol, fl mi bölcseink azt mondják, hogy csak király hiányában illeti a Dávid házból származó fejedelmeket az uralom, de Jákob prófétálása valódi királyról beszél, akinek uralma meg van bár szakitva, de nincsen végleg beszüntetve." Amikor aztán Paolo egy agádai mondásból akarta bebizonyítani, hogy a Messiás már megszületett, Nachmani igy veri le ellenfelét. „Én nem hiszek ebben a mondásban, de tegyük föl, hogy igaz, akkor is mellettem szól az, mert csak azt tanítja, hogy a templom pusztulásának napján született meg a Messiás, Jézus azonban sokkal előbbi időben született, a te szavaid szerint tehát nem ő a várva-várt Messiás." Paolo Christiani sarokba volt szorítva, villámló szemekkel ugrott föl helyéből, azonban ekkor egy Gillaume nevü bíró fölkelt, s igy förmedt a rabbira : „Ne Jézusról vitatkozzál, hanem arról, hogy megjött-e a Messiás. Irástok azt mondja, hogy igen." Maga a király is Nachmanira támad : „Ha a Messiás a templom pusztulása napján született, ugy több mint 1000 éves. Élhet-e ember ennyi ideig? Ha pedig Matuzsálemi kort ért el, hol van akkor mostan? hol él? merre jár?" Nachmani elveszti türelmét a balga vita közben, amelynek kérdéseire láthatólag csak kényszerből válaszol, s igy felel a királynak: „Ez sem tartozik a vitához. Külömben talán épen most Toledó kapuiban tartózkodik, küldj ki valakit, hátha megtalálja!" Másnap nagyszámú keresztény észsidó főpapok, minoriták, dominikánus szerzetesek jelenlétében folyik a vita, s Nachmani a vita megkezdése előtt a következőket jelenti ki ünnepélyesen: „Tudjátok meg, miért nem becsülöm én az agada ama kijelentését, amelyre Fra Paolo hivatkozott, bár az mellettem tanúskodik. Nekünk háromféle írásunk van. fl biblia, a biblia 613 parancsolatát és tilalmát tárgyaló talmud és a midras, ez olyan prédikációk gyűjteménye, amilyeneket a ti püspökeitek tartanak, fl midrasnak tekintélye mindenkinek tetszésétől függ. Látjátok, a ti országgyűlésieken is beszélhet mindenki. Köteteket beszélnek ott össze. Már most, ha 3000 év múlva, valaki azt mondaná, hogy a spanyolok értelmetlenek, mert Fra Paolo értelmetlenül beszélt, vagy hazaárulók, mert akadt egy államellenes tanokat hirdető, vagy mind zsidófalók, mert egy dominikánus a zsidókat szidta — 4* 51