Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 38

forrásokban: meg kell hallgatnunk mégis az ő önmagát védő szavait is, s nem szabad elfelednünk, hogy a zsidóság eszméiért való törhetetlen lándzsatörésének hatása alatt, maguk a zsidó források is lágyabb, elismerőbb hangon emlékeznek meg későbben róla, s azt mondják: Josephus védő iratával jóvá tette minden korábbi botlását. Pártok harcában az ellentállás kétségbeesésében küzdök oldaláról a csüggedők részéhez hajlott, megadással akarta menteni a menthetőt; a toll harcosai nagyon ritkán alkalmasak a kard bajvívóinak szerepkörére. Josephus Flavius pedig a toll harcosainak legkiválóbbjai közé tartozott s a végzet hadvezéri sisakot nyomott a fejébe. Előkelő papi családból származott apai részről, anyai ágról a hasmoneusok vére csörgött ereiben. Gyermek- és ifjúkora vallásos életmódban, a zsidó tudás elsajátításával telik, fl törvényismeretben kiváló jártasságra tett szert, fl farizeusok és a sadducäusok iskoláinak tanait gyorsan olyannyira magáévá tette, hogy az ifjút a főpap és a zsidó tudás legelőkelőbb képviselői keresték fel nem egyszer, hogy a törvényben véleményt kérjenek tőle. flz esseusok szektájával is közelebbről akar megismerkedni az ifjú, azért egy pusztai esseusi remetéhez: Banushoz költözködik, aki csakhamar megadja neki az esseusi fölkenetés méltóságát. Itt szerzi meg a divinátió, az álomfejtés, a jövendőmondás esseusi képességét, amellyel későbben Vespasianus hadvezérnek megjósolja közeli császárságát. Végre is a farizeusi irányhoz csatlakozik. Ekképen megismerte a korabeli zsidóságnak három fő vallásos irányzatát: a farizeusokat, a sadducäusokat és az esseusokat. fl. k. i. utáni 61. esztendőben, 24 éves korában tengeri uton Róma feléigyekszik. Óriási vihar tört ki a tengeren, hajótörést szenved és csak nyolcvan utas menekül meg Josephussal együtt. Törékeny, hullámok által vert csónakon Puteoliba érkezik, ahol a Nérói udvar kedvelt udvari színészével: fllitiroszszal ismerkedett meg, aki bemutatta Poppäa császárnénak. Utjának célját: néhány hozzá közel álló, római fogságban sínylődő zsidó papnak szabadon bocsáttatását eléri a császárnénál, akinek kegyeit sikerült megnyernie. De Róma hatalma, fényének csillogása rendkívüli hatással voltak a fogékony ifjú lelkületére: politikai magatartására döntő befolyással volt a római élet káprázata. Kitört a zsidó szabadságharc: a római uralom ellen; Judaea fehér lobogóit hadi szellő lengette: fölrivalogtak a háború érctrombitái. Josefus a felkelők oldalán harcolt: de lelkében ellentétes érzelmek harcoltak egymással. Szivében békepárti, cselekvésében a felkelők táborában, Galiläa fővezéri állását töltötte be. Hadvezéri működés kifejtése helyett: vallásos intézkedések foglalták le idejét, fl galiläai synhedriumot szervezte, a tiberiási bálványképeket leromboltatta, őrködött, hogy a zsidó törvény legaprólékosabb részleteiben is betartassék. Bizonyára nem hadat vezetők feladata! — s joggal ébredt föl gyanú ellene, hogy a háború ügyét nem viseli komolyan a szivén. Amikor pedig egy alkalommal annak adta tanújelét, hogy a római császárok kegyében álló régi zsidó királyi családdal, flgrippával rokonszenvez : erős párt szervezkedett ellene, mely fővezéri rangjától való megfosztatását követelte a tarichäai versenypályán. Testőrcsapata cserben hagyta; ekkor cselhez folyamodott; hamuval fején, széttépett ruhákban, hátára rakott kezekkel sirva jelent meg a gyülekezetben, ugy hogy részvétre gerjedt iránta Tarichäa lakossága. Szivében azonban bosszúvágy élt, amelyet végre is hajtott, flz elégedetlenek egy küldöttségét házában véresre korbácsoltatta. Giskalai Johannes hadvezér, Josefus vetélytársa emiatt panaszt emelt ellene a synhedriumnál. fim Josefus el tudta hárítani a feje fölé gyülekező viharfelhőket. Egy a rómaiak ellen intézett győztes rohammal újra visszanyerte a bizalmat, fl következő évben a római tábor standartjai az általa védett Jotapata várának tövében villantak Vespasianus vezetésével. Marcona római vértesek övezték körül a várat. Josefus a hadvezér fölé: Josefus a történetíró kerekedett. Húzódozott, habozott; döntő ütközettől félt: várta, hogy kedvenc eszméjét megvalósíthassa, hogy békét szerezzen rómaiak és zsidók között, flm a háború hivei nem engedtek közeledést a rómaiakhoz. Végső rohamra gyűltek a rómaiak Jotapata ellen, az utolsó várak egyike ellen, amelyet a rómaiak Palestinában még be nem vettek, flz erőd védői majdnem mind elestek. Csak Josefus és vagy negyven harcos menekült 38