Mannheim
Compact Memory

Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 35

Scan of the page
Image: UB Frankfurt, Visual Library (IIIF)
Journal
Cultur-almanach
Volume
2.1911-12 (1912)
Date
1912-01-01
Page
Seite 35 (sequence 40)
Language
Hungarian
Belongs to
journal volume
OCR quality
26% known words query
IRI
…/6465881-10023883--042-6465922
Visual Library
page viewer of the UB Frankfurt

No entity mentions on this page.

OCR text

L PHILÓ. Philó, a bölcsész, a zsidó alexandriai filozófia hírneves megalapítója, teljes nevén: Philon Jehudi Hoalexandri, az egyiptomi zsidóság egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb családjának sarja, fltyja Lysimachos volt, testvére Alexander alabarch. Családja görög és zsidó körökben oly köztiszteletben állott, hogy Rómában és Palesztinában, messze Egyiptom határain tul is hódolattal emlegették kiváló érdemeiket. flpai házában a leggondosabb nevelésben részesült az ifjú Philó, fl divatos görög tudományok minden ágában a legnevesebb tudósok vezetése alatt művelődött; Lysimachos nem kiméit áldozatot, hogy lángeszű fia necsak a zsidó társadalomban, hanem az előkelő görög körökben is megbecsült szerephez jusson, flz akkori társadalomban pedig Socrates, Plató hatásainak korszakában előkelőséget nem lehetett pénzen vásárolni. Kiváló társadalmi állást a zsidók is csak a tudás, a műveltség pártkasszájába befizetett szellemi obulusokkal tudtak szerezni maguknak. Philó határtalan tudásvágygyal és nagy tehetséggel olyan jártasságra tett szert a klasszikus görög irodalomban, aminővel egy zsidó sem dicsekedhetett oly mértékben, mint ő. Minden tudományban első helyen állott, és kiv\vta magának a zsidó alexandriai vallásbölcsészetben a vezető szerepet, amelylyel a későbbi középkori zsidó bölcsészekkel egyrangu tudományos tekintélyre emelkedett. Hatása és tudományos működésének iránya átivódott tőle távolálló szellemi mozgalmak rétegeibe: az egyházatyák szorgalmasan búvárkodtak irataiban és az első századokban félreismerhetetlen a kereszténység fejlődésében a Philó módszerének alkalmazása, fl zsidó kabbalistákhoz és mystikusokhoz is valószínűleg keresztény források révén talált utat Philó allegorikus iránya, fl filozófia volt Philó dédelgetett kedvence; a többi tudományok — igy mondja ő maga — ugy vonzottak, mint délcegtermetü, szép rabszolganők, de a bölcsészet: királynőm, aki elé hódolattal borulok. Fáradhatatlan buzgalommal, rajongó lelkességgel mélyedt el Philó metafizikai vizsgálódásaiban: gazdagság, tekintély, hirnév, érzéki élvezetek homályba sülyedtek előtte, a tudás, az ismeret volt számára az élet legfőbb java. De minden lángolásának közepette szivének legféltettebb kincse, válhatlanul lelkéhez nőtt szerelmének tárgya: a zsidóság volt. Minden babért, amit idegen erdőkben szerzett, reszkető kezekkel a zsidóság homlokára akar fűzni; minden mámort, amit idegen serlegekből iszik, a zsidóság szárnyaló dicsőítésének szavaiba önt át. Minden tudását arra használja, hogy zsámolyt készítsen abból Izrael tudományának trónszéke elé; ő, a görög szellemben nevelt, előkelő zsidó, a legelső görög körökben nagyra tartott zsidó, nem arra törekszik, hogy elfeledtesse származását, nem azt hirdeti az ő korában, amely pedig legalább is olyan mértékben ellenszenvezett a zsidósággal, mint a mi időnk, hogy a zsidóság velünkszületett természetes fogyatkozás, amiről nem tehetünk, de legalább is nem kellemes vele dicsekedni. Philó nem volt divatos, Philó igazán előkelő zsidó volt. Nem volt zsidó szaktudós, nem volt hivatásos zsidó, akit állásai, tanulmányai késztetnek a zsidóság védelmére; fényben, gazdagságban nevelkedett, a héber nyelv tudásában csak fogyatékos ismeretei voltak; egész gondolatköre a görög művelődéshez kötötte. Görög zsidó volt, de sem párduckacagányos görög, sem görög gentryutánzó zsidó, hanem zsidó, akit nem a ruhájának, hanem a lelkének szabása tesz igazán előkelővé. És ha neveltetésénél fogva nem is volt Izrael hivatásos bajnoka, ha az eredeti héber források megismerésére gyönge is volt előkészülete: annál nagyobb buzgalommal merült a szent iratok szellemének mélységeibe; ismerte a zsidó törvényt legaprólékosabb részleteiben, amelynek pozitív parancsait bár elméletben — allegorizáló tudományos rendszeréhez hiven — mint erkölcsi és metafizikai tanokat ismert el, mégis gyakorlatban hiven követett. Nyilvános szereplésektől húzódozó, világi és politikai mozgalmak irányító körétől irtózó férfiú. Panaszkodik, hogy erőszakkal vonják be szereplő pozíciókba, már pedig — mondja Philó — a pose pozíciókat szerezhet, de a legritkább esetben 35

Text as recognised by OCR (ABBYY FineReader), without corrections. Entity mentions: TagMe (2021); their positions were matched to this text again.