Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 29

akkor Izrael történetében is meg kell látnunk a gondviselő Isten vezérnyomdokát. Ha magyar hazánk dicső lantosa igy énekel: Igy keresztül éltünk hosszú ezer évet Ezer évig azért tartott volna meg Hogy most, midőn már elértük a révet flz utolsó habok eltemessenek? akkor négyezredéves mult után, melyben az isteni oltalom tükröződik aranyhíd gyanánt, Izrael is bizalommal és reményteljesen tekinthet a jövő kapui felé. * f\z ember-ész tévedhet. Ezer ut nyilik előtte a mindenségen át, nem lehet ment a tévedéstől, mert a sok közül maga választja útjait. f\ szívnek csak egy utja van, amerre egy benső titkos szózat vonja, amerre egy álomszerűén áthangzó vonzalom vezérli, flz ész gyönge lámpafénye nem vetheti sugarait a végtelenig, ahonnan örök csillagok fénye évezredek során száll felénk, kicsiny mécsvilágunk nem világithatja meg a mindenség határait, csak rövid ösvényt oszlat a homályban, fl szivet bizton vonja az érzés és a sejtelem, flzért mondja a bibliai költő: „Szivem közepén van hited I" * fl föld vonzási erejének egy kifejezése a sir is, vonzza az embert, mig öregszik, görnyed, föld felé hajlik, görbül egyre jobban, végre beleroskad. Boldog az ember, mert van benne valami, ami ismer magasabb vonzóerőt. 29