Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 17

'smmmmmmmmsm^ A ZSIDÓSÁG OPTIMIZMUSA. DR. NEUMANN EDE ELŐRDASfl. SZELLEMI harcban mérik össze fegyvereiket Izrael bajnokai. Két tábor áll egymással szemben, flz egyik a szelidlelkü, nyájas, kifogyhatatlan türelmű Hillélt, ■ a másik a szigorú, merev, hajthatatlan Sammait vallja vezérének. Végeláthatatlan a viadal. Uj meg uj vitézek jelennek meg a csatatéren, uj hadiszerszámok, védő és támadó fegyverek. Harmadféléve, hogy az érvek mérkőznek. Ostromok, ütközetek hosszú sora. Melyik az a súlyos kérdés, mely az éleselméjü, bölcs férfiakat foglalkoztatja? A vallás valami nagyjelentőségű törvénye forog talán szóban és a tudós magyarázók nem birnak megállapodni abban, hogy azt miként kell értelmezni. Nem törvényt magyaráznak, nem a vallás szabványainak mélységes értelmét kutatják. Más probléma köti le harminc hónapja már figyelmüket. „Lenni, vagy nem lenni, ez a kérdés", jobb-e az embernek, ha a világon van, vagy jobbre, ha nincs teremtve. Erről vitatkoznak, de az eszmeváltásnak nincs eredménye, a szellemi torna nem viszi dűlőre a kérdést. Minden érvnek akad ellenérve, minden bizonyítéknak cáfolata. Szavaznak tehát. Hadd derüljön,ki, melyik nézetnek több a hive. És a többség ugy dönti el a kérdést: jobb az embernek, ha nincs teremtve, de ha már teremtve van, vizsgálja meg cselekedeteit. Ezt olvassuk a talmudban. Lelkünk elé állítja annak a harcnak egy mozzanatát, amely évezrek óta két ellentétes világnézet között folyik. Vájjon ez a mozzanat, vájjon az a pesszimisztikus hangulat, amely azok szavaiban jutott kifejezésre, akik bevallották, hogy jobb volna, ha nem lennénk, hiven tükrözi-e a zsidó világfelfogást, vájjon nem az a kisebbség volt-e a zsidóság világlátásának hű kifejezője, a zsidó vallás és a zsidó nép eszméinek illetékes tolmácsa, amely azzal a bágyadt, fásult, élettelen pesszimizmussal szembeállította az ő bátor, életkedvtől, erőtől és egészségtől duzzadó optimizmusát? Engedjék, m. t. h. és u., hogy a zsidóság optimizmusára, annak legjellegzetesebb megnyilatkozásaira és jelentőségére irányítsam szives figyelmüket. Vallásunk optimizmusának derűs, mosolygó igazsága ott ragyog már szent könyvünk első lapján, ft káoszból kibontakozik a rend, a harmónia, az egység. Világos lesz. Mozgás és élet. Fokról-fokra tökéletesbednek ennek az életnek alakulatai és midőn a 17 -