Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 8

Nem oly egyszerű a felelet, mert a fegyvereket folyton változtatják és ha az egyik eltört, rögtön mást kovácsolnak. Természetes, hogy csak a kiválókkal foglalkozunk. Renan a zsidókat a sémi-faj cégére alatt üti. Szerinte a sémi-faj alacsonyabb rendű az árja fajnál, fl sémitáknak csak a szimpla egység megértésére van képességük, azért nem volt sokistenségük, hanem a monotheizmus, úgyszólván, természetszerűen nőtt ki náluk fantáziájuk szegénysége folytán, mint ahogy a sovány földön csak zab nő, nem buza; mythologiákat nem alkottak, sem később filozófiát nem teremtettek, mert hiányzik náluk a „Complexité des nuances." Hogy néhány évtizeddel később flssyriában és Babyloniában eltemetett városokat fognak kiásni, melyekkel gazdag mythologiák — sémi népek részéről megteremtve — fognak napfényre kerülni, azt ő természetesen nem sejthette és hogy a zsidóság törzsökén egy filozófus nőtt, kinek jelentőségével a filozófusok egész pantheonjában csak igen kevesen vetekedhetnek — Spinoza — azt ezúttal elfelejti vagy szándékosan elhallgatja. Egy szépen megkonstruált elmélet végre mégis szebb az udvariatlan tényéknél. Szemükre veti továbbá a sémitáknak, hogy nem képesek nagyot és egészet alkotni, azért — mondja — nem voltak soha nagykereskedők, nem alkottak nagy államokat, nem volt hűbériségük, arisztokráciájuk, katonai szervezetük. Csupa állítás, amelynek legnagyobb részét szintén halomra döntötték az uj ásatások, egy részét pedig még az európai zsidóság története a középkorban is meghazudtolja, midőn bebizonyítja, hogy egész a keresztes háborúkig az európai nagykereskedelem zsidók kezén volt. De majdnem megmagyarázhatatlan merészséggel még azt a vádat is hangoztatja, hogy a sémi népek morálja laza, hogy merő egoizmus uralkodik gondolkodásukon és a sémita egy¬ általában csak önmaga iránt ismer kötelességet. Merész állitások, amelyek mindegyikének a zsidóság története és természetrajza ellentmond. Hisz van-e a történetnek egyetlen népe is, mely a morál tekintetében oly követelésekkel lépett volna fel, mint a zsidó? talán a görög? amelyik erkölcsi felfogása még isteneinél is tűri, hogy folyton a legsúlyosabb bűntényeket kövessék el, hisz a mythologiája alig egyéb, mint lopás, gyilkolás, csalás, házasságtörés és más erkölcstelen cselekedetek csillogó változata, ahol még a legmagasabban álló Plató morálja is oly szánalmasan mély a zsidó próféták erkölcsi elveihez képest, fl sémi fajt egoizmussal jellemezni pedig igazán annyit tesz, mint a tények előtt szemet hunyni, mikor az egész bibliai törvény a szociális szolidaritáson alapul, ahol az egyén érdekei majdnem folyton háttérbe szorulnak a köz követelményeivel szemben és mikor — amit igazán nem lett volna szabad elfelejtenie — épen a sémi fajhoz tartozó zsidók adták a világnak azt az alakot, amelyik az önzetlenséget addig a fokig teszi kötelességgé, amelynél az, kit a jobb arcon ütnek, odanyújtja a balt is és ha elveszik a felsőruhát, odaadja az alsót is, igaz, hogy e követelményt, az első, zsidó követőkön kivül, alig valósította meg valaki. Piz archeológia óriási haladása, azok a páratlan méretű ásatások, amelyek néhány évtized óta annyi eredménnyel folynak, hogy a sémi, különösen assyr-babyloniai világnak folyton ujabb és ujabb alkotásaival ismerkedünk meg, természetesen teljesen megdöntötték azokat az elméleteket, amelyek a sémi faj kulturérdemeit a lehető legalacsonyabb fokra helyezték. Uj elméleteket találtak tehát, melyekkel a zsidó faj inferioritását bizonyítsák. És így támadt a germán elmélet, melynek két előnye van, az egyik, hogy a germán népeket a világ összes népflorája virágának lehet hirdetni, a másik, hogy különösen a zsidókon lehet egyet ütni. 8