Der jüdische Herold · 1938-02-17 · 7 (17.2.1938) · p. Seite 8

8 »Der Jüdische Herold« 8 A csodarebbecen . . . — EIbesz616s — A kamjünkai Cadik, reb Hersele, szeretett volna öreg napjaira Erec Jisz« roelbc vöndorolni, de szegeny ember 16ven, nein volt p6nze utikölfsegre, ami neki nagy fäjdalmat okozott. Az 6gben lälva a nagy Cadik fäjdalmät, megkönyö* rültek rajta es eg6sz különös mödon segitettök hozzä a penz megszerzesehez. Kamjünka vörosäban evente ketszer szokott nagy väsar lenni, tavaszkor es összel. Egyszer egy tavaszi väsaron, beöllitott egy koldüs reb Hersele häzaba es kerte a Rebbecent, engedne meg neki csizmäjät estig valahol letenni, mert a väsaron nehez neki eg6sz nap jarni benne. A Rebbecen keszseggel teljesitette kereset es a kamaräban helyezte el a csizmakat. A koldüs este nem jelentkezett, de a Reb. becen gondolta, hogy majd egyszer meg. is eljön erte es ezert erintelenül hagyta a csizmakat. A koldüs azonban egesz nyäron, söt az öszi vasäron sem jelentkezett, a csizmak egesz telen at ott maradtak, mig aztan megfeledkeziek röla. Peszach elott, midon a chamec takaritäsnäl reb Hersele a haznak minden zeg-zügat atkütatott, akadt rä a csizmäkra es erdeklö* düsere a Rebbecen elbeszelte neki a kol• düs esetet, de a csizmak oly sulyosak voltak, hogy csak nagy nehezen tudtäk azokat elohüzni. Mily nagy volt azonban meglepetesük, midon a csizmäkat szinültig talaltäk aranypenzekkel . . . BL6tod — monda reb Hersele — ezt a penzt egye* nesen az egböl küldtek nekiink, hogy reg! vägyunkat teljesitve Erez Jiszroelbe köl* tözzünk . . . Peszach utän mindent össze. csomagolva, Erec jiszroelbe vändoroltak 6s jeruzsälemben telepedtek ie. Reb Hersele felesege, egy nagyon valläsos es jämborlelkü asszony, egy igazj Cedekesz volt. Nagy jämborsägänak jütal. mäül, az 6g nagy kegyben reszesitette, mely öt csodaerövel rühäzta fei es amely csak kivältsägos, szenteletü embereknek jut osztäiyröszül. Ha ügyanis valahol egy gyermekägyas asszony nagy kinokkal küzködve, nem tudta megsziilni gyermeköt, mihelyt a Rebbecen megjelent a szobäban, az asszony tüstönt megszülte gyermeket . . . Kamjunkaban tudtak mar errol es ahänyszor nehez szüles fordult elo, elhiv• täk a Rebbecent, aki, mihelyt ätlepte a gyermkägyas asszony szobäjänak küszöbet, az asszony megszülte gyermeket. Jeruzsä lemben azonban nem tudtak errol 6s azed elhatäroztäk, hogy titokban fogjäk a dol• got tartani. Egyszer azonban megtörtent hogy reb Hersele szomsz6dsögban mar 3 napja küzködött egy gyermekägyas asszony 6s minden orvost segitseg dacära sem tudta gyermeket megszülni. Reb Hersele megsajnälta az asszonyt es szölt felesege• nek, menjen 6t a beteghez, de legyen ovatos nehogy eszrevegyek es neki tülaj• donitsük a csodüs megmenekülest . . . Igy, js törtent, a Rebbecen megjelent 6s az asszonyon segitve lett, ügy hogy nem vehett6k eszre ennek titküt - . . Elöször tehüt sikerült magüt eszrevetlenne tenni, de ilyen eset többször fordült elo, a Rebbecen kenytelen volt mindannyiszor segitsüget nyujtani, mig aztdn raterelödött a figyelem es csakhamar hire ment a kamjimkai Reb becen csodatetteinek 6s nemcsak a v6• rosbsn» de a videken 6« minden ilyen esetben igenybe vettek a Rebbecen segitseget. A Rebbecen persze nem utasilotta el egyszer sem segitseget, örömmel segitett mindenkin, de penzt vagy mäsfele jntalmat sohasem fogadott el erte. jeruzsälem annak idejen török fennhatosag alatt 611va, a törökök es annak vezetoi jo viszonyban voltak a zsido la• kossaggal. A jeruzsalemi pasa szerette a zsidökat es a jeruzsülemi förabbival szorros baratsägban üllott. Az arab lakossüg ellenben akkor is gyülölettel viselkedett a zsidökkal szemben es gyakrabban szervez• kedett, összeesküvest, vagy tamadüst keszi• tett elo a zsidok eilen. Ilyen esetekben a Josagos pasa a förabbihoz sietett, hogy elore ertesitse ot a keszülö veszedelemröl 6s tanücsokkal ellatva, hogy meg idejeben ertesitsek erröl a damaszkusii nagyvezert, egy török generülist, aki aztan vedelmet küldve, elharitotta a veszelyt. Törtent egyszer, hogy a pasa leänya gyermek* szüles elott allva, nagyon nehezen küzködött es sohasem tudta megszülni gyerme* ket. Midon a pasa lötta, hogy az orvosok segitsege is hiaba valo, nagyon megijedt, minthogy egyetlen leünyarol volt szo, sürgönyözött egy konstantinapolyba orvos• profeszorert, aki megerkezve megvizsgü ta a beteget es kijelentette, hogy mindkettö* nek eletet lehetetlen megmenteni, mert vagy az anyat, vagy az ujszülöttet lehet megmenteni, mig a masiknak eletet okveilen keil feläldozni t A pasa ezt hallva, keservesen sirni kezdett mert mindkettönek elete draga volt elötte 6s nem tudta elhatarozni magat, hogy ez egyiket fel61dozza a müsik erdekeben. Kerte tehat a profeszort, värjon az operdcioval, addig mig megfontolja a dolgot, mely utan egye* nesen a förabbihoz sietett, hogy töle segitseget vagy tanäcsot kerjen. A förabbi szivelyesen fogadta a pa* sat, de midon latta a pasa izgatottsagat, nagyon megijedt mert azt hitte, hogy most is valami rossz hirt hoz az arab összeesküvesröl . . . Miutan a pasa helyet foglalva, kisse megnyugodott, igy szölt: »Kedves Barätom! Bocsass meg haborgatasomert, de igen nagy bajban vagyok. Egyetlen leünyom gyermekszüles elötl 611, de több mint 3 napja küzködik mar es nem tudja gyermeket megszülni. Min* den orvosi segitseget igenybe vettern, söt elhivattam Konstatinüpoly hires professzo* rät, de kijelentette, hogy kenytelen az asszonyt megoper61ni es ezen esetben csak az egyiket az anyat vagy az üjszü* löttjet tudja megmenteni, mig a müsikat fei keil aldozni . . Nekem azonban mind* kettö dr6ga es ezert ide neztem hozzad, segits6gert vagy valami j6 tanäcsert hiszen a ti Tor6tok gazdag mindenfeie tan6csban 68 minden bajban tüd tanäcsot adni . . .“ A förabbi megkönnyebbülten 16lekzett feil es igy szölt a pasähoz : (Folyt. köv.) Suftmann ^özsef Curna njB. Kormdnybizfosf kap a szolypal orfh. zsldö hltközsög. A szolyvai zsido hitközseg a sok adossög miatt valsägba jutott. A legutöbbi közgyüles botranyba füll, mire a vezetöseg Iemondott. A központi iroda intezkedett, hogy kormanybiztos vegye 6t a hitközseg vezeteset es azt ajänlotta az orszägos hivatalnak, hogy Spiegel Jozsef ottani fakereskedöt nevezze ki a hitközseg 616re. & NEM LESZ TÖBBE ZSINAGOGA. A romäniai zsidök elhataroztäk, hogy a zsinagoga elnevezeset megszüntetik es imahäzukat csak ZSINÄ-nak fogjäk nevezni, Indokoläs : Mär eppen elegük van GOGÄVAL. IGAZSÄGOS Egy csalädhoz meghivtäk vacsorära a szegeny böchert. Az asztalnäl ült a häzigazda es a felesege, ket fiuk 6s k6t länyuk, meg a böcher. Behoztak öt sült csirket es a häzigazda igy szölt: — Na, böcher, heten vagyunk, oszd el igazsägosan ezt az öt csirket. Hät kerem — mondta a böcher — itt van egy csirke önnek es a felesögenek, itt van egy csirke a ket fiunak, itt van egy csirke a ket länynak es a megmaradt ket csirke az enyem. — Na es ez igazsägos? — Hogyne, kerem. Ön, a felesege 6s egy csirke, az härom, a ket fiu es egy csirke, az is härom, a ket läny es egy csirke, az is härom es 6n es ket csirke, az is härom. A GAZDAG EMBER BETEGSfiGE. A hires dubnöi magid (predikätor) meglätogatott egy nagyon gazdag es nagyon fukar zsidöt. — Beteglätogatöbajöttem — mondotta — ami szent parancsolat. — Hiszen en nem vagyok beteg — csodälkozott az adomänykereslöl felö fukar häzigazda, — De irva van Kohelet könyveben — feleli a magid — ״S van, akit I־ten megäldott vagyonnal es böseggel es nem cselekszik penzevel semmi jöt, ez is betegseg es szelkergetes“. — Akkor köszönöm a lätogatäst — dadogott a häzigazda nagy zavarban. — Igen äm — folytatta a dubnoi magid — de azt mondja a talmud : ״aki a beteget meglätogatja, elviszi betegsegenek hatvanadreszet‘‘. En is szeretnek vala* mit elvinni az On betegsegeböl. A fukar gazdag megszegyenülve nyult a zsebebe, hogy teljesitse a szellemes magid kivänsägät. *Z ELSZAKADT TRADICIÖ Jankele megkerdi a tatäjätöl: — Tata, mi az a tradiciö? — Tradiciö fiam, az ami apäröl fiura szäll. Mäsnap Jankele elkösik az iskoläban es a tanitö felelössögre vonja: — Miert jöttel olyan kesön? — Az6rt tanitö ur, mert elszakadt a tradiciöm es a mamänak meg kellett foltozni. HALALOZAS. Lapzärtakor vettük a szomoru hirt, hogy az Orth. Központi iroda elnökenek, Pappenheim Izidornak nemeslelkü neje 52 eves koräban elhunyt. Szerdän, f. hö Il-en delulän temettek el priasi reszvet mellett Bratislaväban.