Der jüdische Herold · 1938-02-17 · 7 (17.2.1938) · p. Seite 7

7 A püspökböl lett Reb Zise... — Bäl S£m3־egenda — . . . Mielött a Bä)-S€m az öröklSt honäba költözött, sz6tosztot?a minderet tanftvänyai közöU. Hü kis6röj£tj*k, Reb Avrumelenek pedig meghagyta, hogy utazzon värosrölvärosra 6s m's6ljs e! azokat a csodateüeket melyeknek ö maga »zerataouja volt 6s ebböl a mesemondäsböl fogja nagy csa’ädjät fenntartani. A cäddik jobbl6tre szende־ rült 6s Reb Avrumrl? te!jpsitette pararcsät, järt vilägszerte 6s ontotta magäböl a me־ s6ket 6s ahovä jött, szivesen lättäk, mert mindenki szeretett haüani BäiS6m csodatetteiröl. Egyszer azt ha> ot a Reb Avrumele, hogy Kaszovban v5n egy gazdsg öreg zsidö Reb Z!se, aki egy afanyat ad mieden mesöört, am;t a Bäi-S^mrö! valaki lud Odament tehät ö is, a mesälc mestere 6s färadsägos hosszü üt man beköszömhetett a gazdag Reb Zse häzäba, ahoi nagy örömmel 6s ujjongässal fogadtäir. P6ntek d61utän volt, szombati 6ie'ek iüszeres iJiatai töltöttek meg a e׳־egöt es R .b Zise kiadta a rendeietet, a iegjobb faiatokat keszitsök a dräga vend6g azäraäia, abi a Bä'-S6m mes6inek iliatäval fogja füszerezni a Siombat kirälynö lakomäit . . , Nagy izgalommal värtak a häz n6pei a csodas töu6neteket 6s Reb Zise maga kipiiulö aical 06־ zett a gyönyörüs6ges piiiana ok e!6. Este a häzigazda maga mell6 Odette a verdäget az asztaltchöz., kidüs 6s majczi utän finom töltött hat került a feh61 aszialra, de n6. melyiknek a!ig volt tüieime enni, nem ig nyult hozzä a finom 61elhtz 6s Reb Zise ig sietett az eisö szombati daila; aztän szinte ttiieimetienül szöit: — S most hailjunk egy mes6f, Reb Avrumeie. Minden fül figyel6sre hegyezöddtt, minden szem Reb Avrumelen cstingött, aki szinte ähitatos nek1־endüi6s*2i mozgatta a fej6t, de ajka n6ma maradt, A csend mär kinossä nyü.t, Reb Aviumeie türeimet־ lenüi dörzaöite tenyer6vel a hoaiioiä׳, majd szoinoiuan megszöiatt; ־- Most nem jut esiembe semmi sem. Talän a levts utän. Megltpeies morajloit vegig az asztai körül, bossziuan sanaiaztäk a ioiro ievest, amely utän isa16t szombati 6nek *.öi/vtkezstt, aztän värtäk a mtset. Reb Aviumeie üjta nektiendüU es elbeszeite a köveikezö töneneiet; — Egyszer egy pentek deiutan Bäl-Sem parancsot adott, hogy tofcjanak be feyor8an, mert rögiön el keil uiaznia. En csoü-dkoz־ tarn, hogy hovä utazhat i!y ktson, *aukor egy öra muiva iit a szomba. De BanS61a reämkiäitott; ״Menjunkl“ —־ Es gyorsan teiü tunk a kocsira 6s a iovak eikezdtck szagumani, numha a levegöbe repumen*. a kocsis elamdt, a iovak pedig repultek eraokon, hegyeken 6s vizeken keresziüi. Ei iemegtem eg6sz te*tembea, de aem weitem m^gkeräezm, hogy hovä m gyunk. Vegre behajiottunk egy värotba es az egyiz mcabau megai* iottunk es ieszahtunk a k0c»1r01. De ekkor egy abiakbdl fe16nk kiauon egy siransozb öreg: ״Fussatok innen iussatok ebooi a värosböi, a ntp ieakarja mes<.aron> a zgidökat, a tömeg most a tul&iea van, auoi a püspdk izgatja 6s bujiogatja a zsidök eilen." — Bäl S6m mereven n6zett az öregre es tov^Sb ment 6s 6n meiiette raentem *zöt- »Der Jüdische Herold« lanul. Nemsokära a iötärre 6rtünk. Ot äsi tömeg ällott egy emelväny körül, ahonnan egy fekete atcu, v€res szemü pap hado• näszva szönokolt, a n6p pedig rivalgva kiältozott: ״Haläl a zfidökra! Isduijunk!“ _ ßäl-S6m egyenesen a tömeg feI6 tartott 6s amikor 0da6rt, az emberek megle< pstve megiorduUak, mintha megijedtek volna, n6män utat nyi ottak. Bäl-S6m fetment az emelvänyre, cs^k rän67ett a pßep5kre״ mire az elhallgatott. BäUS6m megfogta a a püspök kez6t, hatkan, tügva mondott neki valamit, a pap szinte k6v6 meredten haügafta a szavait, majd hirtelen a BäUS6m vä'iaira boruU 6s hangosan zokogr.i kezdett ... Az összegyült tömeg csodälkozva n6zte a tört6nteket, amikböl semmit sem edett. Es 6n se 6rtettem semmit. Bäl S6m eiiött hozzäm, menfogott a 1cezemn6! 6sodavezetett a kocsihoz. FelüHünk 6s ugyan azon az üton visszarepl/tünk Medzibezba. Mär mindenki a temp’omban volt, csak a cadikot värtäk. Es Bäi-S6m felment a szent läda el6 6s imädkozni kezdett 6s arca ügy ragyogott, mint a nap. Sohasem lättam m6g igy ragyogni. Az ima utän odalfptem hozzä, hogy megkärdezzem töle, hol voltunk 6s mi törtänt, de a caddik tntett, m6g mielött megszölaltam. »Ne k6rdezz sem־ mit — mondta. Majd egykoron meg fogsz tudni mindentl* . . . Reb Avrumele reänäzett a häz urära 6s lätta, hogy arca eg6szen Jängbaborult 6s szemeiböl mint k6t se!yemzsinör hüzödik a}ä a könny . . . — Reb Zise 1 v6ge a mes6nek, toväbb nem tudom . . . * Reb Zise felrezzent, megfogta a mesemester kez6t 6s ügy lätszoit, raiutha e n6häny perc a att hangja 68 eg6sz 16nye ätväitozoti volna. -־ En tudom toväbb is a mes6t, Reb Avrumele. A püspökät, aki akkor a zsidök eilen izgatatig a n6pat, u1^gt6rite,te a Bäl־ S^tn megjeienäse.!öle mdta meg, hogy tzüiei z»1dök voitak, akiiöt gyermekkorä־ ban eiraboltäk öt 6s a zsidök gyüiöl6s6re nevditk . . . A pöspok fecsiliapitotta a feibujtogatott nepet 68 sz6tosztotta közöt tük a nagybirtokait; 6 maga pedig väado utra seit es värosrol värosra boiyoagott, kenyeren 6s vizen 61t 6s az uccän hält mim ismeretien ko'dus. Igy!öitötte vezek- 16s6nek tiz es?tendejöt, ezutän ietelrpedett in Kaszovban. ahoi senk! sem tudta, hogy kicsoda 6s micsoda. A 80k aranyat, amit vetkävel szerzett 6s raelyet vezeslö ütjän 1s magävat cipeit, szeg6ny tes!v6reinek adta, 80k jot 1ett ts varta-värta, hogy jön va a^i, aki eibeszen neki az ö mes6j6t . . . Müt a caddik mebmondotta, hogy ha ha)• iant fogom mästöi az 6n törtänetemet, jele lesz ananak, h04y bünöm meg van bo־ csajtva ...-־• fejezte be Reb Zise. * Term6szetesen Reb Avrumele el sem ment tobbi Reb Zisetöl, söt odahozatta feleseget es gyermekeit is 6s mikor mindnyajan egyuu voitak, m6g sokszor mondoua el a csodälatos tört6netet 6s Reb Z se szemeibüi mindannyiszor örömkonynytk omioitak aiä megifjuio atcära. A ratbi 6s a fuvaros . . . lese, a ba'agole (fuvaros) hires bit vitt egyszer a kocsijan. Var08röl־vt ra 1art veie. Ha meg6rkeztekl mihely zs.dök hiret vett6k, hogy a nagy r Kcb Teve ttt van, mindayäjan tel6 \ kedtek ejöttek tiszteiegnl hozzä. A balagole szörnyen megirigyelt rabbu a nagy tiizteletert amiben mindi 16»k681teu6k, El egyiz«! megizölalt ן 7 — Rebb^, meSk6rn61ek va^mire. Butasäg tudom. Di nagyon szerefn6m tudni, mit 6rez az ember, amikor üyen nagyon tisztel k. Arra k6rn6iek tehät, cser6'j velem egyetlenegyszer ruhät En felvenn6m a te ruhädat, te pedig az 6n fuvaroskontösömet. Mire a rabbi: — Szivesörömest megtenn6m, lese Farn, de tartok töle, rem iesz el6g a ruhaesere. Az öltönyömet könnyen felhuzhatod, de honnan szerzei tudomänyt hozzä? Mi iesz ha valaki k6rd£st int6z hozzäd? F6!ek, bolondsägokat fogsz össze־ teesegni. lese megnyugtatta— Ne t6!j rabbi. Bizzäl csak lesiben. Valamicsk6t 6n is 6rtek a betühöz. A rabbinak tetszett az öilet, räällott. Drctum, factum: Reb T6vel6böl lett a kocsis, lese pedig a rabbi szerep£ben feszitett. Megjöttek egy värosba 6s amint szoktäk bet6rtek egy fogadöba. A fogadöban pedig tengernyi ember verödött össze, hoay fogadja a hires rabbit. Amikor psdig beäiiitottak, a sok ember mind feiällott 68 a kocsisböi iettrabb el6 järult, hogy köszönise. A közszoritasok utän a zsidök közrefogtäk Ics6t 6s letelepedtek vele az asziaU hoz 68 reb Tevele — aki a fuvaros szere־ pst jätszotta — leült a sutba s k6rt egy pohärka pälinkät. Persze erösen teste, hogy na most mi lesz lcs6vei. Hät egyszer csak halija, hogy az egyik tekint61es polgär tgy szöl hoz^; Rebbe, 6pp, mielött megärvezt61, egy Mcharsö szovegen tanakodtuak, meit szörnyen neh6z 6s sehogysem vol־ tunk k6pesek megärteni Nagyon szöpen kerjük a Rebbet, magyaräznä meg nekünk. Es rögvest fei is nyiija a könyvet 6s a sutban ülö igazi rabbi hadia, hogy t6nyleg neh6z a szöveg 6s iesi, mit fog most a tudatian lese cselekednL Hät bizony az lese nagykomolyan meghallgatta e fogas Meharsot 6s maga is bekukkantott a könyvbe. Aztän csak nagyhirteienül eltaszjtotia magä’öl a a sz6fert 68 lekicsinyiöieg igy szöit; — igy n6znek hät kl ennek värosnak tekintöiyes pölgärai? A talmidchöchemok? Igy? Mär ezt a tajrei sem 6ritek iel 6sszel 7 Az eff6i6t 016g az 6n kocsisom is megörti l Balagole gyeie csak ide 1 .. (Zsidö U^säg) nyiregyhäza. Az itteni Chewra Thillim (Zsoitar egyebüiet) f. hö lö-an tartotta meg az evi közgyüieset, megvaiasztattak az aläbbiak: Elnök: Rosenwasser Adolf* aleinök. blau Jenö, penztärnok.Silbermann H., Etienör Kupferstein lzidor, Gondnok: Fischer Farkas, jegyzö: Schwartz Bela, Vaiasztmänyi tagok; Blau Mör, Guttman Saiamon, Grünberger bämuel, Gewürtz Bernät, Farkas Antal, herbst Ferenc, Burger Ferenc, Ickovits )enö, Seelenfreund Sändor; Szämvizsgälok Szerencs Landau Mör, Boros Gyula, Roesenberg Jakab. — Folyö hö 13-an tarlolta meg Szerencsen szükebb körü tanäeskozäsait a debreceni, nyiregyhazai, kisvärdi, nyirmadai, nyirbätori Bystminälyi, tokaji, miskoici, saujheiyi es szikszöi talmudtöräk kepviseleteben meg. jelentek; Polläk szerencsi förabbi megnyiioja utän Deutsch abaujszäntöi förabbi tartotta meg magasszärnyaläsu beszedet, melyben rämutatott a talmudtöräknäl levö fontos szervezesi hiänyokra es szükseges sürgös teendökre. Schreiber Samuel (Nyhäza) es Bernfeld Ernö Debrecen mint az összehivök szinten kifejtettek az összehiväs okait es celjait, többek hozzäszoläsa utän megvälasztatott egy szükebbkörü vegrehajtöbizottsäg nyiregyhäzi központi helyen, kik a toväbbi teendök es megszervezesek valamint statisztikäk beszerzese körül a legsürgösebben megteszik a Jepeseket, es az orszägos nagy konferenciänak munkäjuk eredmenyeröl beszämolnek 6s az összes talmudtöräk beszervezeset elösegitik, fökent a kisebb helyisegekben levö iskoläk anyagi tämogatäsät. Remeljük, hogy ezen munka äldäsos gyümölcseit a köz javära mieiöbb ölvezni fogjuk, 6s mun• käjukat siker fogja koronäznl.