Der jüdische Herold · 1938-01-13 · 2 (13.1.1938) · p. Seite 8

8 8 »Der Jüdische Herold* _״Der ]C1DI5CHE REROLD“ | o m h 6 y n r n y e l u ü k e 5 z e " BMI I1! IHII Hl IUI II■■! ■1—11■!■ I י IIIIIHIII!■1 ויI1II1 11■ .. r »■ptMTHni > mil—— —w——1—י^—> ^^MHaMBN(nnMMHK>UKaDMBM)MIBMW4 H ülachsicke Tora egyesület elöljärösägi välasztäsrol közöit hirboi a következö resz kimaradt amit ezennel pötlolag közlünk : Ellenörök lettek: Schulcz Ignäc es Porjesz Ignäc. A viszontlatäs ... — Perecz nopelläja. — Miutän nem reg Chanuka volt elbeszälern nektek, mint menekiilt meg a chanukaiämpa reven egy varsoi zsidöember, aki ne rolatok legyen szo, elszegänyedett. Es azt hiszitek, hogy talän egy aranylämpa, vagy egy ezüstlämpa reven? Nem, csak azert is csupän egy särgarezlämpärol van szo, amely azon felül meg el is volt törve, Egy ösidökböl szarmazott regi öröksäg. Görbe, elhajlott es egyik csöve letört . . . Azelött szegeny ember volt az illetö ... Majd hirtelen meggazdagodott. Hogyan? Az tulajdonkepen nem is tartozik a tärgyhoz. Mondjak, hogy egyszer egy katona egy vasrudat kinalt neki megvetelre. Aron alul vette meg a rudat. Es mikor haza hozta es kettereszelte, kiderült, hogy aranybol volt. A katona bizonyära egy bankbol lopta. De ha egy zsidö meggazdagszik, akkor feje tetejere ällilja a häzat. Uj modern ruhakat väsärol, valosägos ״nämette“ (datsch) alakul ät; felesege pedig francia divat szerint ruhäzkodik es leveti a parökät. Ket fiat nyomban kivette a chederböl es a gimnäziumba adta öket. Egesz berendezesät kicsereite. . . Egy könyvszekreny ällott ott : kinek van szüksege ezek utan a szent szforimra, tehät odaajandekozta öket az imahäznak. A regi szekrenyt szetfüreszelteti es forgacsokat keszittet beiöle a konyha szamara . . - Helyebe egy hatalmas tükör kerül. Az asszony hirtelen beleszeretett önmagäba es teljes alakjat lätni kivanja a tükörben. Hivatnak egy öcskast: eladjak neki majdnem ingyen az egesz regi butorzatot es helyette XIV. Lajos korabelit szereznek be: kicsiny kiparnazott butorokat görbe, aranyozott labakkal. Kereken alla. nak — borzasztoan elvezetes! — De fei az ember räülni. Volt valami keves ezüstjök: eszrog* tarto kosärka, b’szomim tarto — egy räsze! eladtak beolvasztäsra es a többit szegeny rokonoknak adtäk näszajändäkba. Helyettiik üvegeket es kristälyt vettek . . . Virägcserepeket, väzäkat, csupa modern dolgot. De a szerencse megfordult es a kenyer egy napon vajas oldaläval esett le a földre. Most mar nem küldhettek pänzt a fiüknak, akik külföldön tanultak , . . Nagynehezen sikeriilt a vältolejäratot meghosszabbitani . . . Többe senki sem adott nekik szivessegi kölcsönöket . . . Es naprol-napra rosszabbul megy. Mär keresni keil valamit, amit elzälogosithatnanak. XIV. Lajos mar regen darabokra ment szet ... Az üveg es kristäly szättört . . C»ak nehany összeragasztott edä• nyük maradt meg . . Mär nagyon szukös viszonyok között eltek . . . Es ha valaki szegenyesen el, ismet eszebe jut a zsidösäga . . Az asszony neha kölcsön ker a szomszedasszonytol egy ״Ceno-ürenot“ es olvasgatja. Salamon ur ismet visszavedlik Slajme-Zälmenne es neha taleszben es tefilinben imädkozik. Es mikor eljött a Chanuka, ismet kedvet kaptak arra, hogy gyertyät gyujtsanak . . . Valahonnan szereztek gyertyäkat. Csak egy hasäbfa hiänyzott hogy räragaszthassäk azokat. Igen, de a konyhäban egy forgäcs sem volt talälhatö. Slajme- Zälmen visszaemlekszik, hogy valamikor az üj berendezkedes idejen egy ocska chanukaiämpät felhajitott a kälyha tetejere. — Slajme-Zälmen — kerlelte az aszszony, — vedd le onnan! . . . Felällitanak egy szeket az asztalra es odatoljäk a kälyhähoz; az alkotmäny reszket es inog, XIV. Lajos nagyokat nyög, Slajme-Zälmen elelveszellyel szäll fei es leszedi a lämpät. Nagynehezen megtisztitjäk a portol es mocsoktol es meggyujtjäk a gyertyäkat ... Az elsö es mäsodik esten es igy vegig nyolc esten ät. De mindig vacsora nelkül ternek nyugvora. Slejme-Zälmen szomoruan ül az asztalnäl, felesege szemben ül vele es mindketten törik a fejüket : mihez fogjanak, hogy ne haljanak ehen? Valaki csönget. Mindketten felugranak es az ajtöhoz sietnek. Egy ismerös fiatalember, egy közvetitö. — Mi ujsäg? A közvetitö alig tudta visszafojtani a nevetest: Egy örült angol jött Varsöba, mondja, simära borotvält arccal; meg az is megeshetik, hogy egy ferfiruhäba öltözött nöszemely ... Es minden lehetseges ocskasägot összeväsärol. Künn värakozik a häz elött. ״Tehät jöjjön-e be, vagy sem? Bizonyära van m5g valamitek reszere . . . Egy ilyen regi häztartäsban biztosan akad valami . . .״ A häzaspär egymäsra tekint. Mifele regiseg van az ö häzukban? Közbenazon* ban bejön az angol, untaita a värakozäs es az ajtok nyitva voltak. Belep, leveszi kalapjät, megtätja a chanukaiämpät, odarohan hozzä, kezebe veszi, a keze reszket, a szemei egnek. — Nem megmondtam, hogy egäszen örült? — mondja az ügy ök. Mennyit? Mennyit fizessek ärte — kerdi az angol, tört nemetseggel. Egyszoval eladtäk neki a chanuka* lämpät. Rähagytäk, hogy annyit fizessen, amennyit akar. Az angol es az ügynök eltävoztak. A häzaspär egyedül maradt. — Tenyleg örült 1 mondja Slajme-Zälmen. — Talän Elijohü profeta volt? — mondja az asszony, — hogy megjutalmazzon bennünket a chanukagyertyäkärt . . . Mindenesetre most mär volt pänzUk vacsorära, meg reggelire is äs uj ru hära ... Es ez a pänz valahogy szerencset hozott nekik . . . A szerencse kereke ujra megfordult. Stäjme-Zälment ismet Salamon urnak hivjäk . . . £s ha valakit utoler a szerencse, ez minden dolgäban meglätszik. Egyszerre csak megelegedett hangü levelek jönnek a külföldröl fiaitöl. Utat törtek maguknak 9ajät erejükböl. Az egyik Londonban mämök es ott megnösült. Keri szüleit, lätogassäk meg, hogy megismerjek a feleseget . . . Odautaznak . . . Az elsö napokban fiük mellett ülnek es örvendeznek, hogy boldog csalädt eietet el. Azutän megtekintik Londont; ä häzakat, gyärakat, klällitäsokat. Egyszer a muzeumba is eiviszik öket . . . S kepzeljetek csak el, mennyire meg volt lepve az öreg häzaspär, midön az egyik teremb n egy üvegbura alatt viszont« lättäk a regi chanuka-lämpäjukat . . . Nyomban megismertek az öreg ne* vetö oroszlänokat , . . a fäcskät a rajtaülö madärkäkkal . . az elhajlott läbakat es a letört csövet . . . (z^d6 ELJEGYZ^S. Trebitsch Magdät Velky Mederröl eljegyezte Wollner Ernö, Starä Dala, Zemianska Ol^a. Tlsztujltö közgyülös a nagymederl zsl• dö hifközsägben. A nagymederi ort. zsi* dö izr. hitközsäg legutöbb megtartott tisztujltö közgyüläsen a következökct välasztottäk meg : Elnök Raeb Zsigmond, alelnökök Ungär Jözsef äs Schwarz Ignäc, gondonok Weiner Mör, pänztäros Adler Jenö. fl pänteki gyerfydk (dngjdtol haldlraäget egy öregasszonyt. Dicker Civje 80 eves rahoi zsidoasszony pentek este az imähoz keszülödött äs az esti gyertyäkat meggyuj• totta. Hirtelen rosszullät vett rajta eröt, földrezuhant äs magära boritotta az ägö gyertyäkkal tele asztalt. A gyertyäk längja belekapott a ruhäjäba, ugy hogy az öregasszony sülyos ägäsi sebeket szenvedett, melyek következtäben kiszenvedeff, mivel az öregasszony häzänak padlöjän kät napon feküdt minden segitsäg nälkül. Csupän a mäsodik napon vettek äszre a szomszedok, hogy az öregasszony nem jön ki a häzböl. Gyanut fogtak, feliörtek a lakäs ajtajät äs a szerencsätlen asszonyt borzalmas egesi sebekkel, holtan talältäk a padlön. Olvassa es terjessze lapunkat 1