Der jüdische Herold · 1937-11-18 · 43 (18.11.1937) · p. Seite 6

6 6 (—) Rur Zahnfäule? Mit Unrecht wird manchmal eine geringe Zahnfäule unterschätzt. Man vergisst, dass dieselbe die Quelle heftiger Schmerzen, ja sogar Magen- und anderer Krankheiten sein kann. Kranke Zähne heilt der Arzt, aber was sollen wir tun, damit sie nicht weiter verderben? Die Hauptsache ist, die Spei• sereste, deren Zersetzung so schädlichen *Der Jüdische Herold« Einfluss hat, durch regelmässiges Zähneputzen zu beistigen. Und gerade das ist die hervorragende Eigenschaft der Alpa Zahncreme dass sie Gärungsvorgänge verhindert. Die Wirkung der Alpa Zahncreme wird durch Mundausspülen mit Wassert welchem einige Tropfen Alpa beigemeng, wurden, unterstützt. Herausgeber und verantwort teher Redakteur LEOPOLD QOLDSTEfN OEDRUCKT beJ Leopold OoIdstein DUNAJSKÄ STREB A. Postschekkonto Nummer 56.255 in Prag Der )UD15CHE REROLD o m a 6 y H k n y e l u ü k i 5 z e u ELHUNYT A LISZKAI FORABBINE ע־ה Mäly gyäszba boritotta hitközsegünket mult hät csütöriökön a mindenki ältal mely tisztelettel övezett rebbeczenünk väratlan elhunyta, 61 äves koräban. A Rijschajdes dacara szivbemarkolo heszpedekben mältattäk a nagy cz’däkesz kivälo eränyeit : a porig süjtott ferj Friedländer förabbi, sogora Goldberger Lipot szikszoi rabbi, vägül 5 fia : R. Simajn, R. Slajme, R. Chäjim, R. Avrohom es R. Joszef. Mindannyian ecseteltek mely valläsossägät es jotekony lenyel. IReghalt özp. Ullmann Sändornä. A napokban hunyt el az oradeai hitk. nähai nagynevü elnökenek, Ullmann Sändornak özvegye 54 eves koräban, Becsben, ahoi mütetet hajtottak rajta vägre. A megboldogult testvere volt a nemreg elhuuyt r. Dovid Schreiber (drohobyci) galiciai näszinak es anyja Ullmann Istvän oradeai hitk. elnöknek aki mäg idejeben felärkezett Becsbe a temeteshez. A haläl a Schreiber pozsonyi förabbi es a budapesti Freudiger csalädot is gyäszba boritotta. Mentsük meg hitközsegeinket! Irta: Dr. IiIRKSZ IZSÖK, köszegi förabbi. (Folytatäs) 8. §. Csak ha mär öt ävesek lettek, viszik oda; fiatalabbaknak nincs ott helyük. Ha a gyermek soväny, csak ha mär öt eves lett. (Mindenesetre mär, ha härom eves!ett, tanitsäk a häber betükre, hogy folyäkonyan tudja a Torat olvasni,) Alexandriäban mär 3—4 eves arab fiuk kereskednek, irta nekem egy ott lako rokonom.) 9. §. Meg ha a gyermeknek rossz is a felfogäsa, ne vegyäk ki; üljön ott mäsokkal, talän kesöbben megärti. 10. §. Nem szabad a gyermekeket kegyetleßül ostorral vagy bottal megverni» csak egy kis szijjal. (A lapos szij csak kis fäjdalmat okoz. Ez eleg! Szerzö megj.) 11. §. A tanitäs tartson egäsz nap, söt meg az ej kezdeten is, hogy neveljük arra, hogy kesöbben nappal es ejjel tanuljon. 12. §. A gyermekek csak pänfeken es az ünnepek elöestäjänek vege feie hagyjäk abba a tanuläst. 13. §. Meg ha a szentälyt äpitik, sem szabad a tanitäst abbahagyni. (Azt hiszem, hathatosabb szavakkal senki sem hirdeti a tanitäs mievojät.) A 14. §. arrol szo!, hogy szombaton csak ismeteljenek, üjat ne tanuljanak. A 15. § szerint eleg egy tanitonak 25 tanitväny Ha többen vannak, legyen segädtanitoja. A Sach azonban megjegyzi, hogy ez egyeni dolog. A 16. § megjegyzi, hogy ki szabad a gyermeket az iskoläbol venni, ha a värosban van egy mäsik tanito, akinek jobb a modszere. 17. §. Ha a tanito elhanyagolja a tanulökat, kimegy es mäs munkät ad nekik, vagy ha nem lelkiismeretes, akkor räil ik Jer. 48. fej. 10. verse: ״Ätkozott, aki az Örökkävalo munkäjäban lelkiismeretlen“ Azert csak olyan tanitöt keil alkalmazni, aki Istenfälö es järtas a Toräban es magyaräzatäban. A tanito ne virrasszon, hogy nappal iusta legyen. Ne egyäk keveset; ne — többef, mert ez mind 8 J6 tanitäs roväsära megy. (Figyelmeztetik-e erre a tanitokepzöben az ifjakat?) 18. §. Ha mär van is tanito es jön ennäl jobb, elömozdithatjäk az elsöt. (Jegyzetern : Mert nem a tanito ellätäsa a fö, hanem a tanitvänyok nevelese. Különben ezen törväny csak serkentette a tanitökat, hogy müvelödjenek. Amerikäban is erre keil törekednie a rabbinak, mert alkalmazäsa ideiglenes.) 19. §. Ha van itf kät tanito, de az egyik sokat tanit ugyan, de nem magyaräzza meg azt alaposan, a mäsik kevesebbet tanit, de azt jol megertik, akkor azt fogadjäk, aki alaposan tanit. (Tehät erre törekedjek a lelkiismeretes tanito.) A 20. es 21. §. szivünkre köti, hogy a tanito nös, a tanitönö pedig ferjevel egyült legyen. A 22 § jogot ad minden tanifonak, hogy tärsa mellett iskolät nyit* hasson (a mu,t szäzad elsö feleben, mikor meg nem voltak u. n. nyilvänos iskoläk, szinten konkurrältak a tanitok egymässai), ״mert Isten igazsägos äs akarja, hogy a Tora nagy es hatahnas legyen“. Legyen ez egesz eletünkön ät legföbb törekvesünk! A hitközsegek melyen tisztelt Elöljäröihoz l Ha Önök ezen ertekezes fejezeteit figyelemmel elolvassäk, be fogjäk lätni, hogy a zsido hitközseg virägzäsa legnagyobb reszt Önöktöl függ. Az elnök a leikesszel egyült färadozzek, hogy a hitközseg összes intezmenyeit a regi nivon fenntartsa. Ezek äpoläsa sohase legyen pänzkerdes. Gondoljanak mindig arra, hogy Jäkob ösatyänk azt parancsolta, hogy minden fiü egyesitse magäban Efräim ideälismusät es Menase realismusät. De a csaläd äldäsa at־ toi függ, hogy az Idealismus es ne a realismus vezereljen mlnket. Ezt könyvelmben többször megmagyaräzom. Minden közseg gondoskodik szegenyeiröl. De a legnagyobb szegeny — tanitjäk böleseink — a lelki szegeny : az, akinek ninesen vezerelve. Azert jo könyveket keil az ifjüsäg kezäbe adni. Ezf csak äldozatok ärän lehet eszközölni. ,De ez az äldozat a legjobb befektetes a hitközseg jövöje szempontjäbol“. ״A csalädi boldogsäg az äldäs forräsai“ c. könyvemröl a legrövidebb kritika igy hangzik : ״Nem közhely, ha azt ällitom, hogy minden zsido häzban ott keliene lennie vedöjekent a csalädi eiet tisztasägänak, bätoritokent a kishitüeknek, megeröjenent a csalädi eiet tisztasägänak, bätoritokent a kishitüeknek, megerösitöjekent az igaz üton järoknak“. (Dr. Serbu Miskolc). Azert imakönyv helyett ezt adjuk a barmicvonak es minden zsido hajadonnak. Ara 2 pengö. A könyv elete vegeig legjobb tanäcsadöja lesz birtokosäuak. Azonban van meg egy mäs könyvem, amelyet terjeszteni keliene. ״Magyaräzat a פרקי אבות -hoz.“ Megjelent 1910. Most egy II. javitott kiadäsra van szükseg. A ״Zsido Eiet“ t. Szerkesztöje ezt irta nekem : a könyvnek ügy tartalmät, mint hangjät rendkivül erlekesnek es a vallästartö laikus retegekhez is közel ferközönek itelem, mert anelkül, hogy koncessziot tenne a melyteg roväsära, sohasem tudalekos, bämulatos közvetlensegevel mindenkit meg keil fognia“. Ezen könyv csak akkor adhato ki, ha minden lelkes Elnök hitközsegi, nöegyleti chevra stb, aki e sorokat olvassa, ir nekern, häny peldänyra reflektäl megjelenese utän. Ha ezen peldännyal több lesz a megrendeles, csak 3 pengöbe fog kerülni. Bi• zonyiUäk be most a t. Elnökök, hogy valljäk: ״ לא בחיל לא בנח כי אם ברוחיNem a pänz, nem a Sport, hanem a szellem, a T6ra szelleme menti meg a zsidösägot 1“ Hitrokoni üdvözlettel Dr. hlnksz Izsäk köszegi förabbi. Rögtöni segitseget nyujt helybeli intezetünk szloven* szköi es ruszinsköi ällami äs közalkalmazottaknak. RÖVIDLEJÄRATÜ KÖLCSÖNT Kc 15.000.-ig äletbiztositäs nälkül. HOSSZÜLEJÄRATÜ KÖLCSÖNT Kc 25.000.-ig äletbiztositässal. Kärjen Inlormäciof, amelyel dijtalanul küld a Polgdri elölcgpenztir, B r a 11 s 1 a p a, näm.Republiky 10. sz.