Der jüdische Herold · 1937-10-28 · 40 (28.10.1937) · p. Seite 8

8 »Der Jüdische Herold« 8 A pap, a tanitö es az orvos. Kaposväron järtam iskoläba, a jo öreg Öüchler bäcsi volt a taniiöm, aki nemcsak a vilägi tudomänyokat, hanem a hittant, bibliät, imafordiläst verte fejünkbe az elemi iskoläban. Meg akkor voll ott egy־ket jo zsido csaläd, ahoi szombatot is tartottak, a Goitein örasek, Krausz üveges, aki a iemplomba sein ment, mert orgona volt, Honig David, a rasekol, no meg a Weisz Lazi, akiknel a bolt is be volt csukva es belülröl sem adtak. Persze a jo zsido csalädok köze voltak szämitva a hitközsegi alkalmazottak is a rabbival együtt. Dr. Rosenberg Sändor volt forabbi, Spitzer bäcsi a däjen es Heller a fökäntor, mig a karvezelö es alkäntori teendöket az Ellenbogen bäcsi lätta el. Az en boldoguit apäm csak sakter voll, de legvalläsosabb valamennyi között. Ha idegen valläsos zsido jött a vä* rosba es igazän köschert akart enni, az csak hozzänk jött. Jol emlekszem, pedig talän csak 7 8 eves leheftem, hogy a bold. Dr, Schnitzer komäromi forabbi jött egyszer Kaposvärra vendögül az ottani förabbihoz, de otUete alatt nälunk kosz« tolt nemcsak azert, mert b. anyäm nagyszerüen tudott fözni, hanem mäsutt meg ö sem mert enni, noha neolog fogalmak szerint volt ott több zsido häz, ahoi a konyha kosersäg tekinteteben kifogästalan volt. Vissza emlekezem, mikor azt mondta nekem, mert az asztalutäni imät szepen elmondtam, fiam, te tanitonak, vagy papnak születtel, hat hires ember legyen belöled, Nem feledtem el Schnitzer forabbi ur biztatäsät, de megsem lett belölem pap sem tanitö, noha ezt a ket hivatäsf meg az orvoset tartottam mär akkor is a härom legtiszteletremeltöbb foglalkozäsnak. Mindamellett megis sokszoros kapcsolat füz e härom hivatäshoz. Csalädunkban sok neves rabbi, or• vos es tanito volt es van es a sors ugy hozta magäval, hogy a felesegemet is tanitöi häzböl vettern el es ez az, amiert meg most is a papokat, tanitökat es az orvosokat a legnagyobbra tudom becsülni. Sajnos, az emberek nagy resze nem tudja ezeket kellökepen meltänyolni es az orvosröl nem szölva, a papot, tanitöt epen olyan foglalkozäst üzö embernek tartjäk, mint bärmely mäs alkalmazottat, akinek fizetnek, hogy dolgozzanak, predikäljanak es tanitsanak. Pedig a pap, ha nem azert lett pappä, mert ez egy jo keresetforräs es a tanitö nem azert tanit, mert ezerf iizetäst kap es az orvos nem azert gyögyit, kezel, hogy honoräriumot kapjon, akkor mindenek fölött äilanak. De nem igy van ez ältalaban, Sajnos különösen a zsido papok közt sok olyan van, aki elsönek tartja a jo alläst es csak annak örül, hogy megelhetese ivadekröl* fvadekra biztositva is van. A tanitök nagy resze pedig nem annyira azert teljesiti hivatäsäl, mert a tudäst akarja a gyerme• kekbe beoltani es ott pläntälni, hanem inkäbb azert, hogy vagyont szerezzen. Az orvosok egy külön fejezetet er* demelnenek, de csak röviden foglelkozom velütc is. Ok az eiet es haläl urai, mert a hires sebeszek nagy rösze csak akkor vegzi el az operäciöt, meg ha ezzel iga* jän eletmentesröl van szo, ha a honoräri* um elöre biztositva van. A szegeny em* ber, vagy mint mondani szokäs, a szegeny ember gycreke tehät haljon meg, pusztul* jon el, mert nem tudja az operäciöert a honoräriumot megfizetni. De meg a falusi es kisvärosi orvosok egy reszenel is elsö kerdes az, ha egy szegeny beteghez hiv jäk, hogy ki f zeti meg a honoräriumot? A papnak egyforma mertekkel kellene a hit, a szeretet igejet hirdetni szegenynek, gazdagnak egyaränt. A tanitonak azert kellene tanitani, hogy a nep gyermekei kivetel nelkül elsajätithassäk a tudäst es az orvosnak gyogyitani kellene mindenkit, aki gyögyuläsra szorul es mindhäromnäl a könyörület, az emberi köte* lesseg es a szeretet gyakorläsänak kellene a focelnak lenni, nem pedig a reälis dol* gokat elsönek tekinteni. Ez a härom hivatäs az, melyeket egeszen ällamosilani kellene. Ha kötelessegszerüen es szivböl teljesitik hivasukat, akkor nagyobb fizetest erdemelnek, mint bärki mäs, tehät adjon az ällam ezeknek biztos es fenyes megelhetesi lehetöseget, hogy a rabbi ne legyen räutalva az ugy* nevezett nedövet tehetsegesebb es jölelkü hiveitöl elfogadni es mondjuk a vesetvizsgäläsert dijat szedni. A tanitö ne menjen privät kurzusokat tartani csupän azert, hogy jövedelmel szaporithasse, mert az ilyen kurzusokon a diäkok vajmi keveset tanulnak es ne kelljen neki elmenni esti kereskedetmi könyvelest ve* gezni, amivel szakembereket von el a foglalkozästöl, keresettöl, az orvosok pedig — tisztelet a keves kivetelnek — nelegyenek felelemmel teli, hogy a honoräriumot nem kapjäk meg, ha veletlenül a szegeny beteg reäjuk szorul. Dolgozhassanak mind igaz zsido szivvel, lelekkel, a szeretet, a könyörüle* tesseg, az emberiesseg es az igazsäg ne* veben. Mi pedig becsilljük meg öket. BEN MENACHEM ״Hajach aufrüfen“ Ki ne tudnä, hogy mit jelent ez a ket szo : ״Hajach aufrüfen“? Ha ״Barmizwoh“ van a Khile-ben, ha völegeny, vagy uj häzas järul a Törähoz, hangosan, extra niegen״nel szölitja öket a käntor: — Jaaaaaajmajd! häbochor, vagy hächoson Majse ben mörene räv Doved! Maftir! Chäzäk! Es igy hivjäk fei ״Szimche3-Tajre“* kor is a Chosonokat, mintegy megkülönböztetesül, hogy most, különös kitüntetes* ben reszesül. Es a felhiväs utän nemcsak a felhivott, hanem a Chazon is büszken nez körül, ha szepen kivägta a magas cet. A ״Hajach aufrüfen“ különben a zsido kereskedelmi eletben is egy fonfos kifejezesse vält. Itt annyit jelent, hogy ״magas ärat kerni“. . Ezt szoktäk az üzle* jekben, vagy a väsärokon alkalmazni, ha apa a fiänak, vagy a boitos a segedjenek a zsido nyelvjäräst nem ertö vevö elött azt akarta mondani, hogy magas ärat kerjen. Eszembe jut ezzel kapcsolatban egy regi kis törtenet, melynek szinhelye az 1890-es övekben a somogymegyei Tab közseg volt. Tab a zsido szempontböl nagyon gyenge läbon illö Somogy megyeben egy Rögtöni segitseget nyujt helybeli intezetünk szlovenszköi es ruszinsköi ällami es közalkalmazottaknak, RÖVIDLEJÄRATÜ KÖLCSÖNT Kc 15.000.-ig eletbiztositäs nelkül, HOSSZÜLEJÄRATÜ KÖLCSÖNT Kc 25.000.-ig eletbiztositässal. Kärjen inlormdciöf, amelyet dijtalanul kflld a Polgäri elölegpenztär, Bratislava, Ildm.Republiky 10. sz. kis sziget volt a sok rossz közseg között ahoi több jo zsido csaläd eit, akiknek utödai meg ma is megmaradtak a regi tradiciö mellett. Közülük meg’ Dunaszerdahelyre is jutottak nehänyan mutatöba es, ha az ottmaradottak olyanok, mint akiket itt ismerek, akkor Tab közseg büszke le* het räjuk. A kilencvenes evekben lakott ott egy zsido szatöcs, a Singer Ezri, akit a nep Ezri zsido helyett ״ezer zsido“-nak nevezett. Ennek egyik fia, a kis Samuka, akit annakidejen — ha jol emlekszem a nevre-Hesslein Najach fökäntor hivott ״Barmizwoh“ koräban a Törähoz, mint a hogy mondjäk ״Hajach aufgerüfen“ : — Jaaaaaaajmajd! häbochor Smüle ben mörene räv Ezriel! Maftir I Chäzäk ן — igen jö barätom volt. Ö meselte el nekem, hogy egyszer a boltjukba beteve* dett egy pörge bajuszos, csizmäs, zsinorozott ruhäzatu polgär ärvalänyhajas kalapban es tiszteiettudöan aggoni-ten jöna* pot kivänva, letetle kalapjät a pultra es a miieccik kördesre egy pipät kert. Az öreg Singer, az ,.ezer zsido“ az egyik sarokban a ״Gömöret“ lapozgatta es — mert csak egy pipäröl volt szö — agyoni-ten kendnek is felelettel fei sem kelt a szekröl, hanem toväbb tanult. Közben Samuka elöszedte az egesz pipakeszletet, mig vegre a vevö talält egy megfelelöt es erös hangon megkerdezte : — Hät fiacskäm hogy ez a pipa? a kerdesre az öreg Singer felriadt es oda* szölt a fiunak : — Smüle 1 Hajach aufrüfen 1 De, meg mielött ideje lett volna Samukänak felelni, a vevö felkapta fejöre az ärvalänyhajas kalapot es stentori han* gon elkezdett enekelni: — Jaaaaaaajmajd! Reb Zriel wös käst diese Pfäjf ohne Rajren? Persze felpattant az Öreg Singer a helyeböl ös odaugrott a vevöhöz, akiröl aztän kitünt, hogy nemcsak nem göj, ha* nem egy jöravalö valläsos häzalö zsido, akinek neve különben Deutsch Jakab volt, de mivel a falukat, pusztäkat järta äs jö magyaros pönemja volt, magyar ruhät öltött es mint Nemet Jänos ärusitotta a zsebkendöket, törülközöket es abroszokat a hiszekeny jö somogyi nepnek- , Hogy aztän megvette*e a pipät, vagy sem, azt mär nem jegyeztem meg magamnak, nem is tartozik a dologhoz, de figyelmeztetesül szolgäljon e kis törtenet, hogy nem mindig jö zsido kifejezeseket hasznälni, mert meg a zsidök is megertik. PICK BELA. &