Der jüdische Herold · 1937-10-21 · 39 (21.10.1937) · p. Seite 8

8 »Der Jüdische Herold« 8 büszke nagy ür halälravält arccal es remegö ajakkal, velöträzo sikollyal Ramban äbai eie vetette magät es megrendülten fuldokloan zokogva kerdezte : — Rebbe, nyerhetek-e bocsänatot? Megnyilna-e elöltem a megteres kapuja, ha mint bünbäno kopogtatnek rajta? A Ramban reszvetteljes hangon csak ennyit mondolt: ״Nincs semmi olyasmi amely az igazi bünbänat elött a megteres utjät elzärnä!“ Ezutän engedelmet kert, hogy nyugtalankodö hivei köze visszaterjen, hiszen ma van a nagy, a szent, a felelmetes jajm hadin. Vegül igy szolt : Holnap eljövök hozzäd es megbeszeljük a teendöket. Avner erre megragadta a Ramban kezet, megcsokolta es azt mondta: — Nem, draga mester, holnap en megyek te hozzäd!.. . A Ramban visszatert a templomba es folytatta a felbeszakitott imät. Hogy mi törtent a Ramban es a värosi helytarto között, senkisem tudta. Csak azt lättäk, hogy a mester szokatlan fenyben ragyogott es az imät minden eddigit felülmulö ähitattal vegezte. A nyugvora terö nap bücsü sugarai a templom ablakain ät behatolva, gloriafennyel öveztek a Ramban szomorü, bänatos arcät. A hivek szent felelemmel es megremült lelekkel hallgaftäk a neilo elötti drosot, melyben hiveit felszolitotta, hogy terjenek meg igaz szivvel, igaz lelekkel. Kapuzäräs elött ällunk. Most meg könnyen bejuthat mindenki! Szokatlan hevvel fejtegette a megteres fontossägät. ״Ki laj echpajz b’majsz hamesz n’üm Hasem“ .. . ״v’hosivü vichjü’ — kiältott fei a Ramban, miközben az arca fenyäradatban üszott. A hivek szemeiböl zäporkent hullott ki a könnyek, szivettepö zokogäsoktol kiserve. Ebben az äjtatos pillanatban beosont a templomba egy magas, szikär alak es egy sarokba hüzodott. Ki volt? Honnan jött? Ki törodött vele! A Ramban längolo szavai lekötöttek a hivek figyelmet es könny. fätyolt boritottak a szemekre. A jöveveny lehajlott fejjel, mozdulatlanul ällt a helyen es az ima befejezese utän valosägos könnytocsa maradt körülötte. Mär minden« ki eltävozott a templombol, csak az ismeretlen idegen maradt ott. .. Az idö mär kesöre järt, midön Ramban halk, felenk kopogäst neszelt a templomajtön, odament, kinyitotta. A templom titokzatos lätogatoja ällt elötte. A Ramban kerdöleg függesztette rä tekintetet. A jöveveny övatosan körülnezett, nincsen-e rajtuk kivül valaki a szobäban? Mikor meggyözödött, hogy egyedül vannak, odahajolt a Rambanhoz es siri hangon szolt : — Rebbe, en ma megszegtem a szent 6s felelmetes napot, de l’ten lätja a lelke• met, Ö tudja, hogy az Ö szent nevöert tettem, tehät remelem, hogy megbocsätja vetkemet... — Dehät, ki vagy te es mivel szegted meg a szent ünnepet? — kerdezte a Ramban csodälkozo hangon, — Azzal szegtem meg — felelte az idegen — hogy messziröl jöttem öszver hätän, hogy figyelmeztesselek a nagy veszelyre, amely bennünket fenyeget. Az arabok összeesktidtek värosunk zsidosäga eilen es holnap este värtalanul akarnak bennetekef megtämadni es ודו kiirtani 1 A Ramban megrendülve kerdezte: *Honnan tudod ezt?“ Az idegen erre azt felelte, hogy van a falujäban egy arab, kivel sok jot tett az eletben az adta tudtära a titkot. A Ramban izgatottan järt fei es alä a szobäban mely gondolatokba merülve. Most hirtelen megällt az idegen elött es mondta; Köszönöm neked hittestvereink neveben, hogy eleted kockäztatäsäval megmentesünkre siettel. A Mindenhe.to bizonyära velünk lesz es megment bennünket, különben nem fedette volna fe! elöttünk idejekorän a titkot, Menj haza, hogy az arabok gyanut ne fogjanak; hogy tervük kitudodott. De värj csak testver, hiszen ma böjt volt es te meg nem is ettel! Megvendegelte, megäldotta es megnyugtatta, hogy nemcsak, hogy bün nem terheli a lelket az ünnep megszegeseert, hanem ellenkezöleg: nagy miczvoja van, hogy szäz meg szäz hittestverenek az eletet megmentette. Ezzel ütnak bocsäjtotta.. Feloräval kesöbb mär ott lätjuk a Rambant a värosi helytarto szobäjäban. — Avner! — szolt Ramban reszketö hangon — ügy lätom, hogy a megteresiszändekodat a Mindenhato kegyesen fogadta, mert olyan miczvo vegrehajtäsäval akar teged megajändekozni, melynel nagyobb el sem kepzelhetö. Es a Ramban elmondta neki mit közölt vele egy videki hitsorsos. Avneron meglätszott, hogy mely gondolatok foglalkoztatjäk az elmet. Hirtelen megällt a Ramban elött es elszänt hangon mondta: — Mester, en meg fogom menteni testvereinket, de csak egy feltetel alatl. Ha esküvel biztositasz roia, hogy a Mindenhato kegyesen fogadja megteresemet es megbocsätja rettenetes büneimet 1 — Esküszöm! — szolt a Ramban ha* tärozott hangon ... Mäsnap csoportokban jöttek be a videkröl az arabok es elhelyezkedtek a mecset udvarän. Tömeges megjelenesük nem keltett feltünest, mert utänavalo nap nagy ünnepük volt. — Az est beälltäval a zsidonegyed feie 8—10-es turnusokban haladtak bö köpenyegekbe burkolt emberek. A Ramban meg reggel kiadla a legszigorübb parancsot, hogy este 9 orakor mindenki zärja be a kapujät es senki ne merjen az uccän tartozkodni. Valami titokzatos nyugtalansäg vett eröt az embereken, de a Ramban parancsät mindenki hiven teljesitette, Tizenegyre järt az idö. Halk vezenyszavak hallatszottak, aztän siri csend borult a värosra .. . Pont ejfälkor rettenetes lärma es szivetdermesztö orditäs verte fei az iment meg csendesen szendergö värost. Az arabok vad hordäja fergetegkent rohant a zsidonegyed feie, halält kiältva a zsidökra 1 Az älmukböl felriasztott zsidok dermedten, sok helyütt hangosan jajgatva, figyeltek a huligänok verszomjas diadalorditäsät ... Es ime, e pillanatban megcsillant a hold ezüstös fenyäben a därdäk villogö acelja es nyilzäpor zudult az arabok vad hordäjära. Pillanat alatt a diadalorditäs ketsegbeesett jajgatässä vältozott. ״Äruläs, äruläs!“ — kiältottäk az arabok es igyekeztek a zsidönegyedböl kimenekülni. De a värosi helytartö katonäi elälltäk az utjukat es lefogtäk öket. A bujtogatokat ott nyomban kivegeztäk, a többieket bebörtönöztek. A következö nap a halottak eltakaritäsäval es a sebesültek elszällitäsäval telt el. Mindenki a csodälatos megmenekülesröl beszelt, de azt, hogy a Ramban honnan tudta mi keszül es mi indiioüa a vdrosi helytartöt ilyen erelyes közbelepesre, titok volt elöttük. A kesö esti oräkban älruhäba öltözve bekopogtatott a värosi helytarto a Rambanhoz. A Ramban megölelte megcsokolta es maga melle ültette ,.. Ejfel mär reg elmult׳ mikor onnan tävozotl. A következö napokban különfele rendeleteket adott ki, melyek a zsidok sorsät a lehetöseg hatärain belül enyhitettek. Vagyonät a Ramban rendelkezesere bocsätotta, hogy abbol különfele jotekonysägi intezmenyeket letesitsen. Azutän megirta lemondo levelet, melyben bejelentette fölöttes hatösägnak, hogy hosszabb tengeri ütra indul. Ha majd szerencsesen visszater, keszseggel ajänlja fei toväbbi szolgälatait. ,. Mikor a felmentvenyt megkapta, väsärolt egy kis hajöt. Egyedül szällt rä, semmifele elelmiszert nem vitt magäval, behuzta a vitorläkat es teljesen az idöjäräs szeszelyere bizta magät. Mikor mär messzejärt a parttol, leült, kivett a zsebeböl egy sziderlit es sirästol elcsüklo hangon kezdte mondani a bünbäno vidüj-imät Szünet nelkül, ejjel-nappal etlen-szomjan ismetelgette azt es kerte a Mindenhatot, bocsässa meg büneit es nyissa meg elötte a megteres kapujät!. .. Pär nappal kesöbb a haläszok elfogtäk a gazdätlan bärkät, meiynek fedeizeten egy halott feküdt, mellette egy imakönyv, A zsebeben egy esomo aranypenzen kivül egy levelet talältak, meiynek rövid tartalma az volt, hogy a penz aze legyen, aki öt holtan megtalälja es csak arra keri az illetöt, jelentse be a legközelebbi zsido hitközsegnek, hogy zsido ritus szerinl eltemessek. Ne kutassäk kiletet. Allitsanak neki egy egyszerü sirkövet, meiynek feliräsa csak ennyi legyen : ״Avnär!“... Kivänsäga szerint törtent... ¥ Honapok hosszü sora telt el a leirt esemenyek utän. A Ramban ketsegbe voR esve, hogyan semmi hirt nem hallott kedvenc tanitvänya felöl. Sem az egböl sem a földröl 1 Mi lesz az esküjevel? Hiszen megesküdött neki, hogy a Mindenhato kegyesen fogadja megtereset es megbocsäjtja büneit. Minden nap külön imäban es bensöseges fohässzal kerte a Mindenhatot, hogy fogadja be a megtertet a Sechina vedöszärnyai alä!... Egy evvel kesöbb megjelent neki älmäban es kifejezte köszönetet az erte mondott imäkert, mert azok nagyban hozzäjärultak, hogy vegre — hosszü es rettenetes szenvedesek utän — boldogan elvezi azokat a tülvilägi gyönyöröket, melyekröl elö ember fogalmat sem alkothat magänak 1 H. L. Rögtöni segitseget nyujt helybeli intezetünk szlovenszköi es ruszinsköi ällami es közalkalmazottaknak. RÖVIDLEJÄRATÜ KÖLCSÖNT Kc 15.000.-ig eletbiztositäs nelkül. HOSSZÜLEJÄRATÜ KÖLCSÖNT Kö 25.000.-ig eletbiztositässal. Kärjen informdeiöt, amelyef dijtalanul k&id a Polgäri elölegpenztär, ßralislaua, üdm.Republiky 10. sz.