Der jüdische Herold
- Journal
- Der jüdische Herold
- Volume
- 13 (1937)
- Issue
- 28 (29.7.1937)
- Date
- 1937-07-29
- Page
- Seite 8 (sequence 9)
- Language
- German, Hungarian
- Belongs to
- journal issue
- OCR quality
- 31% known words query
- IRI
…/9569290-9569297-9569321--030-9569330- Visual Library
- page viewer of the UB Frankfurt
OCR text
8 lese szomorüan mosolygott: Akkor valöbaa esodänak kellene törtenni, arra peclig, hogy a jö I־ten ve!ü״k esodät miveljen, nem vagyunk mi eleg jök es jämborok. — Kerlek, csak menj be, annyit mindenesetre el6rhetünk, hogy halasztäst kerünk azzal, hogy a värosba utaztäl es onnan valöszinüleg meghozod a szüks6ges összeget. Evvel legaläbb idöt nyerünk 6s ki tudja, hogy ez alatt nem segit-e I-ten rajtunk vaiami mödon. lese vegre engedett Elesege keresenek, btfogta aprö lovät 63 behajtott a värosba. A Rebbe elöszobäjäban elenk eiet fo'yt; a nagy väröteremben szäzäval vära• koztak, nagyon sokäig kellett Ics6nek värni, mig vegre a Rebbe szobäjäba bejuthatott. Az asztalon egy esomö gemöre es ezekre hajolt a Rebbe hosszü feherszakäliü, patriarchälis alakja. Sokäig nezett a jöveveny szem6be. Mintha leike inelyere akarna lätni, igy szölt hozzä: — Menj csak fiam haza, tudom mi nyomja lelkedet, majd jöra fordul minden. Es mär is intett a tävozäsra, anelkül, hogy lese szöhoz jutott volna. lese ismet az elöszobäbaa volt, maga sem tudta, mi törtent vele. A Rebbe szavaival sehogystm volt megelegedvc, hiszen tudta, hogy mihelyt otthon lesz, a bäröne kidobja öt felesegestöl, csalädostul az uteära. Mäsnap teiiät üjböl felkereste a Rebbet, aki azonban ezuttal sem hagyta szöhoz jutni, hanem ismet csak mosolyogva nyugtatta meg, hogy rnenjen haza, majd minden jöra fordul... Amikor igy lese üjra az emberekkel telt elöszobäba jutott, hangos zokogäsra fakadt, de senki sem törödött vele 6s igy maradt ott könnyeivel vagy fei öräig, amikor szeme a ruhafogas alatt egy esomagot pillantott meg. Önkentelenül is fölemelte, anelkül, hogy arra gondolt volna, mi is van benne. De hatärtalan lett azutän esodälkozäsa, amikor felnyitotta a esomagot: egesz rakäs szäzas, ötvenes es tizes bankö volt benne. Öh, ha ez az öve volna I A koesma b6rösszeget legaläbb 20 evre tartja itt kezeben, — vege volna minden nyomornak 6s szegenysegnek. Ez ienne talän az a megmentes, amit a Rebbe jösölt? Hihetetlen! Bizonyosan a Rebbe tartja, gondolta, megtakaritott penzet ebben a esomagban, vagy taiän valaki itt hagyta örizetbe. Bärhogy is legyen azonban, annyi bizonyos, 1 ogy a esomag penz nem az öve es akärmiiyen nagy legyen is nyomorüsäga, nem lehet közönsäges tolvajjä> hogy egesz eletere bünös legyen ... Szepen összerakta tehät a esomagot, vissza. tette a hely6re es kirohant az uteära. Ideoda bolyongott a varosban, semmikep sem talälta nyugalmät. Ujra meg üjra visszagondolt a talält kinesre es nem birt szabaduini a gondoiattöl, hogy taiän m6gis esoda volt az, melyet megmentesäre küldött a Gondviseles. Hogy is voina különben lehetseges, hogy olyan teremben, ahoi mindennap szäzäval fordulnak meg emberek, szabadon heverjen akkora összeg anelkül, hogy bärki is eszre vegye? Feltette magäban, hogy nyolc napon ät mindennap elmegy az elöszobäba 6s megn6zi, hogy a esomag a helyen van-e. Ha ez alatt senki sem bäntja, akkor bizonyosan neki van szänva es ielkiismereti furduläs nelkül magähoz veheti. Ettöl fogva mindennap alkonyat täjän a legnagyobb »Der Jüdische Herold« . Penzkölcsönt pösfai lebonyolifässal aranyra, ezüstre, ekszerre 6s ällami 6pitkez6si sorsjegyre ad a POLGÄRI ELÖLEG KASSA Bratislava, Köztärsasäg■ t4r 10. hat. eng. zäloghäz int6zet6nek pidäki oszfälya. — Biztos, elözäkeny, diskrät. Ekszerek, vagy ällami epitkezesi sorsjegyek postaesomagonkent, vagy p6n■ zeslepelenkänt 6rt6kfeltüntet6ssel adan־ dök fei. Informäciök keresenel välaszbelyeg mellekelendö. izgatottsägban a rabbi elöszobäjäba sompolygott es figyelte a esomagot. Amidön a nyolcadik napon is ott talälta erintetlenül, ekkor szepen magähoz veUe es haza utazott. Meg volt gyözödve, hogy a Rebbe esodät tett vele ... Ettöl fogva boldogabb idö következett Ics6re. A berösszeget mindig elöre lefizette, a 7 leäriy szepen ruhäzkodott, hozomäny is jutott mindegyikre 6s csakhamar egyik a mäsik utän ferjhez mentek jöravalö kereskedökhöz. lese mint gazdag ember tekinteiyre tett szert, sok jöt gyakorolt, de neha-neha furdaita leikiismerete. Hätha megis idegen penzt tulajdonitott el, taiän eppen nyomorba kergetett vaiakit? Eihatärozta tehät, hogy elmegy a Rebbehez es na kiderüi, hogy a penz nem neki volt szänva, visszadja az utolsö fillerig > ha pedig a penz öt iileti, akKor egy nagyobb összeget a szegenyek közt fog kiosztani. * A Rebbe egy este a rendes gemöreeiöadasat tartja lamtvanyainaK. a oöszhanndrosban. Egyszerre hirtdeu Kmyink az ajtö, a gäbe remnmel ront be : — Rebbe zsandarok vauriak a häz eiölt, a birösäg nemsokära megjeJemk itt hazkutäst tartani. — £s emiatt izgatott vagy, feleit a Rebbe jöktdvüen. Hala I-tenne* seinnnt sem vetetiüns.! Amint ]öttek, ügy el is fognak menni... Csakugyan ügy is törtent, a birösäg minden zügot szorgosan atkutatott es mintahogy semmi gyanusat nem talädak, eivonultak. Csak hönapok rnulva tudta meg a Rebbe, hogy mifeie gyanu alatt ällott. Eppen a legnagyobb zsidöüiaözes ideje vuit Oroszorszägban lgnatiev uralma alatt; (Foly tatäs.) PI. Hz 61et ütjdn mennyei fltyänk kisörjen el minkefl Nemcsak sorsunk intezöje a mi jösägos Teremtönk, hanem Nevelönk is. Ezt szem elött tartva, mindig arra fogunk gondolni, hogy van egy szem, mely minket iät; egy fül, mely mindent hall. E tudat eröt fog adni, hagy tävozzunk a büntöl es teljesitsük kötelessegeinket. A Mindenhatö Szodomät bünei miatt el akarta pusztitani. Tudta, hogy szolgäja, Äbrähäm azt hiszi, hogy ott legaläbb 50 jämbor ember is lakik. Ha tudomäsa nelkül elpusztitanä a väros összes laköit, megingana ösatyänk hiteben, mert azt gondolnä; ״ A jämbornak ugyanaz a sor- 8 a tömegnek felsöbb rendeletre mindenfäle ürügyet adtak, hogy a zsidökat megtämadhassäk, ekkor törtent, hogy egy hivatalnok a Rebbe häzäba egy esomag harnis penzt esempeszett 6s egyuttal denueiälta mint p6nzhamisitöt. Ezt a penzt vitte el lese. Ha nem viszi el es megtalältäk volna a hamis penzt, ez kesz ürügy lett volna a värosban a zsidök megtamadäsära . . * lese gyönyörü ket szürkej6n behajt a värosba es megäll a Rebbe häza elött. Ezuttal mindjärt beboesätottäk. — Rebbe, kezdte lese — hönapok öta nincs nyugalmam, lelkiismeretem furdal. Emlekszel taiän, hogy 6vekkel ezelött nyomoromban nälad kerestem segälyt; azt montad, menjek csak nyugodtan haza minden jöra fordul. Elöszobädban akkor egy nagy esomag penzt talaltam elvakitott, azt hittem, hogy nekem van szänva. Ezen lopas miatt bizonyära sok bajod volt, eljöttem, hogy azöta megtizszeresedett vagyonomat läbaidhoz rakjam. Inkäbb akarok szegeny lenni, mint bünös gazdag. Figyeiemmei haligatta meg lese elöadäsar a Mester, azutän megöieite, megcsökolta: — Nem okoztäl bajt, Fiam I Ellenkezöleg, eihärituttad a bajt 1 — Hogyan, Reboe, szerencsetlenseget haritotiam el V — Igen, de hogy mikep, azt nem magyaraznatom meg. I-ten ütjai gyakran esouaiatosak. Van־e meg aoboi a penzböl, amit akkor az elöszobaböi elvittel? — Mar r6g kiadtam, gazüasägomba fekteitem. — No hat, miutän vagyonod megtiszeresedett, adjäi ie belöie egy tizedet a szegenyek reszere es egy tizedet a kincstär javara. lese boldogan tartott hazafele, hüen követte a Rebbe utasitasat sok jötäkonysägot gyakorolt es meg volt gyözödve, hogy l1־en esodät müveit vele, a Rebbe auai. (-) FRANZENSBAD: Köztärsasägunknak ezen viiäghires gyögyfürdöjet minden evben sok tizezer egyen (ideg, sziv, vese, magas vernyomäsü betegek) keresik fei viläghirü forräsainak es fürdöinek kiväiö gyögyhatäsa vegett, Az egesz viläg tanär-orvosai mär evszäzadokkal ezelött ielismertek Franzensbad erös gyögyhatäsät es azöta mär milliöknak adta viszsza egeszseget. Ennek köszönhetö, hogy iuönkben is Franzensbad egyike a legkeresettebb viläggyögyfürdöknek. W. R. sa, mint a gonosze. Nem lätom, hogy a viläg Biräja igäzsägos“. Tehät elöre hirdette I-ten ösatyänknak, mit szändekozik tenni. Igy alkalmat adott neki föhäszkodni es igy tanulta meg ßhogy a mennyei Atya elött 10 jämbor oly nagy beesben äll, hogy erdemeik miatt eletben maradnak a gonoszok is. Ha tehät szodoma elpusztult, nem voltak ott igäzsägos emberek. Azon älommal, amelyet Bethelben Jäkobnak mutatott, amely a Töräban meg van örökitve, nevel a Mindenhatö meg minket is, (Folytatäs köv.) —————— Mentsük meg hitközsegeinket! Irta : Dr. hlllKSZ IZSHK köszegi lörabbi.