Der jüdische Herold · 1937-07-29 · 28 (29.7.1937) · p. Seite 7

7 »Der Jüdische Herold 7 Der lUDISf HE HEROLD“ o mH6YflRnyELUü r E 5 z e I HIREK | PORJESZ ILONKA Tallos, STERN JENÖ gazdatiszt, Kosuty—Trhovä Hradskä j e g y e s e k. SCHWARTZ EDIT Topolcany. BREUER GYULA Dun. Streda—ZIate Moravce j e gy e s e k. BRAUN JAKAB Brno—Dun Streda, es FEUERSTEIN ILONKA Mukacevo j e g y e s e k. Ilyiregyhdza. A fiatal kommärnoi Reb. be ר* ברוך שליטא׳ hitközsegünk felkeresere ואתחנן säboszra värosunkba erkezett. Ut• jät ideutaztäban megszakitva, eiözö napokon Kisvärdän idözötf, hol nagy rajongässal övezve, idös Rebbeknek kijäro tiszteleite! fogadtäk. Ideerkezeskor a pälyaudvarnäl a szep szämban megjelent Rabbik es Bälebätemok värtäk es több kocsival kisertek szälläsära. Tiszteletere jelentös szämu hivei messze videkekröl is, söt Csehszloväk területekröl is jöttek hozzä. Közöttük, több Förabbi es nagyszämu ma* gaskoru Chasidok voltak, oiyanok kik a mostani Rebbe Üknagyapjät ר' א־יזיק זצ׳ל is szemelyesen ismertek. A magas korban levö Chäsidemok ältal a fiatal Rebbenek megadott tisztelet igazän lelekemelö volt. Az asztaloknäl mondott Tora magyaräzatok fiatalkorät meglepö es idösebb Rebbeknek megfelelö tartalomdus volt es elöadoi te״ hetsege a hivekböl ällo hallgatosägot na• gyon megnyerte. A Rebbe az Ö nobilis es kellemes fellepesevel mindenkit lebilincselt es hitközsegünknek egy kellemes es felejthetetlen säboszt szerzett. A most következö, illetve עקב saboszt hajduszoboszloi hitközseg meghiväsära ottani hivei között fogja tölteni. meghalf 3uda Crünwald zcl. özuegye. Safumare. Nyolcvanhat esztendös koräban tävozott az älök soräböl a megboldogult Juda Grünwald, Satumare hires tudös förabbijänak özvegye. J. Grünwald zcl. koränak legkimagaslöbb rabbi-egyänisägei közzä tartozott, aki szädületes zsidötudäsän kivül, reprezentänsa volt az igazi askenäz nagyrabbi tipusnak. Häza az igazi jötäkonysäg 6s jösäg häza volt, amelynek lelke es iränyitöja a most elhunyt igazi zsidö äsesz chajil, a rebbecen volt. Nem volt gyermekük, hanem csak nevelt fiaik, akik közül az egyik reb Avrohom Henoch, ma is Satumare egyik tudös rabbija, a beszdin tagja, a mäsik : Schreiber Jakab tekintelyes oredai kereskedö. Temetäse rendkivül nagy räszvät mellett ment vegbe, gyäszbeszädet tartott felette Teitelbaum Joel förabbi 6s mäg szämosan- A Smitö-akciö margöjära. Az ujsägok mär hetek öta propagäljak, mig vegre most mär az imahäzak falän kifüggesztve Öles plakätok hirdetik a Smito-akcio bevezeteset. Valoban egy magasztos akcio, mely hivatva van eletre kelteni Erec Jiszroel földjen a Tora ältal elöirt Smito törvenyeket. Ezek a törvenyek Rasi szerint a Szinaj hegyen lettek ätadva, ügy ältalänossägban (b’klolajszehö), mint reszleteiben (b’protajszehö) es eszreveteleiben (b’dikdükeho), ennek propagäläsa tehat hasonlo modon keil, hogy törtenjen. Mivel az elsö kettö mär — ujsägok es plakätok ältal — megtörtent, engedjek mec, hogy ezeket a harmadikkal ״eszreveteleimmel“ kiegeszitsem. 1. H Smito*szombat. A Smito-akciohoz szükseges penzt a felhiväs szerint a ״Vöeszchanon“-szombat bevefeleiböl ohejtjäk elöteremteni. Meglepödve olvasom ezt, minthogy ezen a szombaton olvassäk fei a Tora legfensegesebb fejezetet, a Szinäj hegyen elhangzott Tizparancsolatot, melyhez meltoan vezettek be väroskänkban, de bizonyära mäs helyeken is ennnek a szombatnak bevetelet, a Talmudtora iskoläk tämogatäsära iorditani. Ez ugyebär helyes es erthetö is 1 De hogy jön a Smito-akcio ehhez, vagyis Rasi szavaival elve: Mä injen Smito ecel Har-Szinäj? Mi köze a Smitonak a Tizparancsolathoz? Miert nem halasztottäk ezt el ket heltel kesöbbre Reeh szombatjära, amikor a Smito törvenyek ismetelve kerülnek felolvasäsra? 2. Smitajsz ha«bitochaJn? A Smito-akcio vegrehajtäsähoz, mint mindenhez a vilägon, persze penz, sok penz szükseges, mely a Smito-evben szünetelö földnek hiänyzo termeset lenne hivatva pofolni. Midön a Tora felveti ezt a kerdest: Mit együnk a hetedik evben, hisz nem vetettük es nem gyüjtöttük össze a mi termesünket? — azt feleli, hogy bizzunk a Gond• viselöben, aki az elözö evben annyi termest fog adni, mely elegendö lesz 3 evre• Vagyis a bifochajnt, az I-tenbe vetett bi' zalmat helyezi kilätäsba. Itt azonban hiänyzik ez es mi a Smitajsz ha’bitochajszt, a bitrhajsz elhagyäsät kultiväljuk es ügy mondjuk, mint az a szegeny ember, aki nagy nyomorät es szegenyseget ecsetelve ketsegbeesetten szol a Rebbe elött, mire a Rebbe csodälkozva kerdezte: ״Ejnye reb Slojme, hogy szabad ennyire ketsögbe esni, hät mär nincs Önnek semmi bitoch jnja? — Dehogynem — felelte — a bitochajn az megvan, de penzem nincs . . 3. Smitajsz Keszofim. A Smito törvenyekhez tartozik a penz elengedese, mely szerint a hitelezö köteles adosait tartozäsänak fizetese alol felmenfeni 1 Ez az akcio hiänyzik a felhiväsbol, holott ez lenne valoban egy fensöges akcio, mely a zsidösäg minden retegeben elenk es kellemes visszhangot keltene.. A szege,.yek legaläbb egyszer 7 evben szabadulnänak fei az adossäg-fizetes sülyos terhetöl. A gazdagoknak viszont mindössze egy kis önfeläldozäsba kerülne, amit eme magasztos es ritkän elöfordulö nagy micve 6rdek4b«n örömest megtenn6k, Ez persze nem erintene, illetve nem kärositanä öket sülyosan, minthogy a Tora midön ezt elrendelte, tekintettel volt erre es ott, hol sülyos kärosodäs, illetve letkerdes forgott kockän, bölcseink kivetelt teve elrendeltek a ״Prüzbült“, mely szerint ilyen esetekben a birösäg jogot adott az adossäg kenyszerbehajtäsära. De különben is ennek a törvenynek egyik hajtasa a civilizält nepeknel fennällo ״Moratorium“ intezkedes, mely ha nem is engedi el teljesen az adossägo^ egy bizonyos idöre halasztäst ad a fizetesre, mely a zsido közmondäs szerint: Chaje Schoo is auch a Leben ... märis nagy megkönnyebbülest jelent a szegeny ember szämära ,. . 4. Smitajsz fluodim . . . A Smito evben a rabszolgäk felszabaditäsät is parancsolja a Tora. Ezt a törvenyt mi mär azert sem valosithatjuk meg, mert magunk is rabszolgäk vagyunk . . . Nagy büneink miatt szämüzve lettünk otthonunkbol idegen nepek rabigäja alatt nyögünk a fäjdalmasan hosszü es keserves goluszban, hol üznek, kergetnek, ütnekvernek es csere-berelnek bennünket akär a rabszolgäkat , . . Az I-teni gondviseles azonban kilätäs. ba helyezte nekünk azon esetben, ha a Smito törvenyeket megfelelöen teljesitjük, a közeli megvältäs, a Geülo selemo bekövetkezeset. Ennek remenyeben igyekezni fogunk a Smito törvenyeket tölünk telhetöleg megvalo-dtani, melynek erdemeben keiünk, 611 I-tenünk, valositsd meg a Tora szavait a Smitajsi Avodim szabadits fei minket a nepek järma alol es közelitsd meg a kilätäsba helyezett Geülo selemot bimhero bejomenü Omen! Suttmann Sözsef Torna. Orosz-zsidö legenda... Veidelstein lese beesületes, jämbor, i־tenfelö ember volt, ha intelligencijänak foka hagyott is kivänni valöt maga utän. Beläthatatlan idök öta berli a falusi kocsmät a földesürnötöl äs avval tartotta fenn magät, ha nem is gond nelkül, de tisztesegesen. Ha evnegyedkor sikerült neki a berösszeget lefizetni, akkor egy kis ideig ismet nyugodtan elhetett csalädja köräben, mig azutän az ujabbi hatärnap üj gondokat okozott. Kis idö öta azonban minden megvältozott, Csalädja evröl-evre szaporodott es — a mint egykor a midjonita papnäl — hät häzasulandö leäny volt a häzäban. Persze, akärmilyen szeränyek is, a leänyoknak mindig kellett ruha, ätvägyuk sem volt eppen rossz. Tizennyolc ev öta elöször törtent meg vele, hogy, ävnegyedkor nem tudta a berösszeget lefizetni äs a bärönö megüzente, hogy ha 3 nap mulva nem fizet, kiteszi a kocsmäböl. lese fejveszetten järt-kelt, az egesz csaläd sirt, böjtölt. Vegre igy szölt azasszony Icsehez : — Tudod mit, edes lese, menj be a värosba a Rebbehez, sokszor hallottam mär csodälatos dolgokat erröl a szent emberröl, talän bölcsesägävel tud olyan tanäesot adni, amivel segitve leszünk äs talän szerenesähez is jutunk,