Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 93

MAIMON IDES. JEGYZETEK DR. HEVESI SIMON ELŐADÁSAIBÓL. LŐflDASflINK során egyes filozófusokat láttunk, mint Josephus Flavius, Philó, Juda Halévi, és figyelmünk abba a kulturmilieube terelődött, amelyben a zsidóság nagy bölcsei mozogtak. A zsidóságról és az iszlámról szóló utolsó előadás pedig megismertette velünk azt a környezetet, amelyben az arab hatások alatt fejlődő zsidó bölcseleti gondolkodás kibontakozott. Ebbe a környezetbe kell nekem is a mélyen tisztelt hallgatóságot bevezetni. Maimonides a zsidóság óriása. Michel flngelo egyik életrajzirója mondja azt, hogy bármely oldalról közeledik a történész a XVI. századhoz, melyben Michel Angelo működött, bármilyen uton indul meg, mindig messziről látja ezt az óriási alakot mint egy rhodosi kolosszust, mely uralkodik a tengeren. Mi is, hogyha a zsidóság történetében a XII. század eseményeit vagy az egész spanyol korszakot tesszük tanulmány tárgyává, bármely uton induljunk el: a talmudi kutatás, a bölcselkedés ösvényén vagy pedig a politikai történetnek utvonalain, — ugy vagyunk vele, hogy mindenkor szemünkbe tűnik Maimonides kimagasló csodálatos alakja. Joggal mondja róla Grätz: „Dacára annak, hogy abban az időben a zsidóságnak egyáltalában semmiféle központja nem volt, ez az ember a maga egyéniségével, a maga szellemi erejével és a maga rengeteg tudásával központjává lett az egész világon elszórt zsidóságnak." f\ spanyol korszak kulturmillieujéből merítette Maimonides az ő szellemének indítékait, az ő korszerű tudásának elemeit. Ez a spanyol korszak tulajdonképen nem is spanyol, inkább arab. Nagyon érdekes jelenség az emberiség és a zsidóság történetében. Spanyol korszaknak azért nevezzük, mert Spanyolország jobbadán a szintere, de voltakép az arab műveltség adta meg ennek a kultúrának jellegét; a zsidóság és az általános emberi művelődés ezen történelmi időszaka infiltrálva van az arab tudományos szellem által, flmint az utolsó előadásban volt alkalmunk látni: a mohamedánizmus már belső természeténél fogva rendkívüli jelenség. Mohamed megalapította az ő vallását és teremtett egy rengeteg birodalmat, amely Spanyolországtól kezdve a nyugaton elnyúlt egészen a Himalayáig keleten, fízt mondhatjuk, hogy itt a vallás teremtette meg az államot. Ez a mohamedánizmus és az arab világ a tudományoknak is rendkívüli módon kedvezett. Megindult a költészet, a grammatika; régi forrásokból merítették a bölcsészetet, a csillagászatot, a matematikát és a 93