Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 77

végig. Végig tekintve a nagy néptömegen a világ minden földrészéről fedezhetünk fel jellegzetes típusokat. Mily óriási lelkesedés minden felvonás után; igaz átszellemültség tükröződik minden arcról. Távol van innen minden problematikus megjegyzés és kritika. Itt a színház még valóságos istentisztelet. Csak most tudok magamnak igazi fogalmat alkotni arról, mi lehetett egykor a hellén színjáték, amig istentisztelet volt. fl zsidó zsargon Kelet-Európában még ma is mintegy 7 millió ember anyanyelve és irodalmának az ismert Rosenfeld Morrison kivül tekintélyes számú hivatott művelője van. fl legrégibb zsidó színdarabnak a bibliai József eladását tartják. Ez a 18-ik században a Majna melletti Frankfurtban oly fenomenális sikert aratott, hogy a keresztények is seregstüli tódultak hozzá, minek az lett a következménye, hogy előadását a városi hatóság nagy pénzebság terhe mellett betiltotta. Ismert és kedvelt modern zsidó dráma : „flbarbanel", Nosslg Alfrédtől. flz első felvonás Don Juan de Lucena spanyol miniszter palotájában játszik. Ferdinánd király, Izabella királyné, az emiitett miniszter és neje Donna Violanta, továbbá Teudilla gróf, Torquemada, flbarbanel és egy sereg spanyol nemes jelennek meg a szinen. flbarbanelt haza¬ árulással vádolják. Védekezése gyenge . . . flbarbanel a százpróbás államférfiú, ki a haza ügyét mindig szivén hordta, a birodalom pénzügyeit nagy körültekintéssel és ritka lelkiismeretességgel kezelte, Spanyolország kincseit tetemesen gyarapította, — szülőföldjének törhetetlenül hű és lelkes fia — hazaáruló! Cherchez la femme! fl királyné, valamint Donna Violanta szerelemre gyuladtak a fiatal, daliás zsidó miniszter iránt. De mivel flbarbanel magát a potifárnők akaratának alárendelni nem volt hajlandó, boszut forraltak ellene s nem elégedtek meg azzal, hogy flbarbanelt jegyezték el a halállal, hanem az egész spanyol zsidóságot tönkre akarták juttatni. Tervük azonban dugába dől, mert a gyengéd női kéz szőtte intrika hamarosan napfényre jő. fl második felvonásnál a zsinagóga melléktermében vagyunk, flz agg rabbinus Zadok flboab szépséges leánya Szulamit eltökéli magában, hogy az ősi Cion gondolatát flbarbanel szivébe oltja. Őt a zsidóság megmentőjének kiáltják ki. Lelkes beszédeket tart s magát Hasmonita leánynak mondja, ki évezredek óta szunyád a föld ölében s kit ma egy csoda életre keltett. Hatalmas zászlókról, nagy erőkről, idegen óriási szellemekről mesél, mik őt hatalmas, dicső tettekre serkentik. fl harmadik felvonás bent a nagy zsinagógában történik. Nagy néptömeg, óriási zaj és keveredés. Éppen most hirdették ki a király rendeletét, hogy a spanyol zsidóságnak Castilia, Aragónia, Szicília és Szardínia területéről négy hónapon belül halálbüntetés terhe mellett pusztulnia kell. fl halálba rémült nép, mint ilyenkor mindig, Isten házában keresett menedéket, hogy a „hova"? nagy kérdése felől tanácskozzék. Három vélemény alakult ki és ugyanannyi párt keletkezett, flz egyik az asszimilálást tartotta legüdvösebbnek és ennek vezére fllfáró lett; a második az orthodoxok pártja Bar Elisa vezérletével és végre a cionisták, kiknek élén flbarbanel állott. Mind a három párt az ékesszólás hatalmas fegyverével védte a maga álláspontját. fllfáró a színlelt kereszténységet és a honban való maradást javasolja. Bar Elisa: Messiás eljövetelének a száműzetésben való megvárását tartja a legüdvösebbnek, míg flbarbanel Ciont magasztalja és dicsőíti. „Nem meghalni, élni akarunk újra Cionban, hol uj Jeruzsálemet építünk I fl nép magva gyűljön ott egybe, telve büszkeséggel, erővel, szorgalommal és buzgalommal. Nem ledőlt falaknál akarunk állani s feitámad az uj Jeruzsálem! 77