Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 5

^yy^^ ELŐSZÓ. CpC£3C£] KÜLSŐ formájában szerényen, föltűnést és tarkaságot kerülve, csak kitűzött célját szolgálva, hogy előadásaink java részét megrögzítse és a zsidó vallás eszméit, a zsidóság kulturértékét az adott keretek között legalább részben ismertesse — igy jelenik meg immár második Rlmanachunk. Nem kér elismerést és nem vár köszönetet. Csak munkáját és missióját akarja teljesíteni: a zsidó öntudat mélyítésén közremunkálni, a zsidó vallás magasztos tanait megérttetni, a bennük élő szabadság —, egyenlőség —, és testvériség — kultuszát, e nagy és örökszép gondolatokat a köztudatban erősíteni és a zsidó ember erkölcsnemesitő hitvilágát és hivatásbeli hűségének eszményi atmoszféráját mozgalmas és változó idők háborgó eszmeáramlatai között megőrizni. R szerénységet a formákban a körülmények is parancsolják. Közművelődési egyesületünk különböző alkotásai, nevezetesen egyetemi deák-étkezőnk kultur-szociális intézménye az egyesület anyagi erőit teljes mértékben igénybe veszik, R művelt közönségnek szóló rendszeres előadásaink, idegen ajkúak számára föntartott magyar nyelvi és kenyérkereső foglalkozásra képesítő kereskedelmi tanfolyamaink, iskolák támogatására fordított segélyeink és egyéb kulturális kiadásaink arra késztetnek, hogy amikor Rlmanachunk elő¬ állítási költségeivel propagativ programmunk értelmében nem az olvasó közönséget terheljük meg, külsőségekben szerény keretekkel érjük be és inkább lelki gazdagodást törekedjünk adni olvasóinknak, semmint szemek gyönyörűségét a — gyorskezü lapozgatóknak. flzon kívánsággal, hogy célunkat legalább részben elérhessük, útjára bocsátom második évkönyvünket. H. S.