Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest · 1887-01-01 · 10. für das Schlujahr 1886-87 (1887) · page 14

15 käläs keg}relettel raeg fog emlekezni — kizottsägunk önzesteleniil s öröniest dolgozott nagy felelö'seggel järö feladatänak megoldäsän. Dolgozott, ätkatva azon tudattöl, kogy kazänk nagy indomänyos intezeteit egy ujjal seglti megtoldani; s kogy ezen uj intezet kaladäst jelent, oly nagy kaladäst, a minö nagy a XIII. s a XIX. szäzad, a IY. Bela »zsidö iskoläja« s I. Eerencz Jözsef »rakkikepzö-intezete« közti roppant ktilönkseg; dolgozott lelkesitve azon erös meggyözödestöl, kogy az orszägos rabki-iskola a zsidösäg s a tudomäny közti evezredes, de az idök ältal meglazult szent frigyet ujonnan erösekkre fogja füzni; kogy, mint a zsidö s a magyar tudomany közti közvetitö, az elökkinek szamära a magyar irodalomkan vegtere tert fog nvitni, kogy kelöle szükkeklii vakkuzgösägtöl es sötet kitrajongästöl ment, tiszta valläsossäg 8 ezzel egyiitt magyar szö s magyar szellem ki fog liatni szeles e kon minden közsegeke; kogy a jövö nemzedek szämara vezetöket, lelki päsztorokat fog nevelni, kik felekezetiink szent erdekeit meltö mödon kepviselni, s kiveiket az elzarközäs s az elöiteletek vasjarma alöl fölszakaditani fogjak, kik liitközsegeinkken keket, szöszekeinkröl ätok lielyett äldäst fognak kirdetni es korunk rnüveltsege szinvonalän ällvän, tanulö ifjusagunkkal oly nyelven fognak keszelni, melyet ez megert es tisztel. Bizottsägunk vegtere meg egy remenynyel kecsegteti magät, melyet ez alkalommal leketetlen elkallgatnom. S ez azon edes remenye, kogy ezen intezet, mely mielött letrejött, felekezetünkken dulö annyi nekez klizdelemre szolgältatott okot, most, miutän megnyilt,a magyar zsidösagnak megko zandja a fäjdalmasan nelkülözött keket is. Az izgatäsoknak eddigi jelszava: sorakozzatok, küzdjetek a rakki-iskola felallitasa eilen! most lassankint el fog nemulni. E kaznak azon ellensegei pedig, kiket tisztelnünk, kecstilnünk keil, mivel az indokokat tiszteljük, melyek öket vezerlik, tenyek ältal fognak meggyözödni arröl, kogy a rakki-iskola a zsidösägra nezve koräntsem veszedelem, nem eszköz szent kite gyengitesere, megrontäsära, lianem ennek erösltesere, fentartäsära s a felizgatott kedelyek — ugy remeljiik — idövel majd lecsillapulnak s ezen intezet, melynel ortliodox testvereink tudnivägyö ifjusäga mär is jelenkezik, elökk-utökk az egesz magyar zsidösäg közös szentelyeve välik. Azert kär jöl tudjuk, kogy ezen intezet kerendezeset es szervezeset illetöleg, idö s tapasztalat egyetmäst tevesnek s kelyreigazitäsra szorultnak fognak kizonyltani; e liäzat azon koldog värakozässal lätjuk ätadva rendeltetesenek, kogy a közmivelödes s a kaza, valläsunk s felekezetiink szent erdekeinek egyaränt — es värjuk. kiszszük! — sikerdusan fog szolgälni. S Igy az iment megnyilt orszägos magyar rakki-iskolät az Istennek kegyelmeke, oltalmäka ajänljuk. Legyen az O äldäsa I־sö Eerencz Jözsefen, e kon atyjän, ezen intezet sajätkepi felseges alapltöjän! Äldäsa magas kormänyunkon, ezen intezet pärtfogöjän, orzöjen! Aldäsa nemzetiinkön s nemzetlink kepviseleteu. Az O mennyei äldäsa