Cultur-almanach · 1912-01-01 · 2.1911-12 (1912) · p. Seite 65

egy ily egyesület létesítéséhez: csak akarni kell . . . Magyar-zsidó kulturegyletnek kizárólag a magyar zsidók köréből szabad kiindulnia."* Még ez év március 6-án ötven, majd 12-én már kétszáz egyetemi hallgató értekezletet tart, hol határozatilag kimondják, „hogy egy tisztán nemzeti alapra helyezkedő, az internacionális színezettől teljesen szabad és minden izében független magyar-zsidó közművelődési egyesület létesítését forrón óhajtja" s ez eszme megvalósítására bizottságot küld ki. Kimondták egyúttal azt is, „hogy az ifjúság csak a kezdeményezés és népszerüsités feladatát vállalja magára s reméli, hogy ez irányban kifejtendő működésének eredményre vezetése esetén a zsidóság tekintélyesebbjei veszik kezeikbe, helyesebben, hogy azt az egész magyar zsidóság fogja megalkotni." ** A propaganda munkálata serényen folyt, flz egyetemi ifjak felkeresték a felekezet vezető embereit, kik mindannyian buzdították az ifjúságot nemes munkájában. Március 31-én már 400 egyetemi hallgató előtt számolhatott be a kiküldött bizottság eddigi működéséről, a zsidóság vezetőembereinek részéről tapasztalt szíves és buzdító fogadtatásáról. Csakhamar taggyüjtő-iveket bocsájtottak ki, melynek jelszava volt: „Művelt, felvilágosodott magyar papot és tanitót édes hazánk minden zsidó hitközségébe." Pi tagilleték legfeljebb évi 2 forint lett volna.*** Az előkészítő bizottság 8 havi működés után október elején újból gyűlésezett. Konstatálták, hogy az egész haza művelt zsidósága örömmel nézi az ifjúság munkáját s a vidéki nagyobb városok közül több helyütt meleg lelkesedéssel karolták fel a kultúregyesület ügyét. Első sorban a pesti hitközség kisérte éber figyelemmel a keletkező egyesület működését, amint a hitközség vezetője 1887. évi jelentésében erről be is számol. íme, igy dolgozott az ifjúság, igaz ífjui hévvel és lelkesedéssel, hogy megteremtse a kultúregyesület alapjait, melyeket kész volt azután átadni a zsidóság hivatott, érettebb elemeinek, hogy azokon építsék fel a nagy célokért küzdő egyesületet. flz előkészítő bizottság 1887 tavaszától 1888 márciusáig működött lankadatlan buzgalommal. Egy évi munkálkodásáról „emlékiratot" készített s azt felülbírálás végett benyújtotta egy, a magyar zsidóság szellemi és anyagi előkelőiből alkotott nagy bizottságnak.*** És ekkor kitudódott, hogy a kultúregyesület eszméje még mindig nem érett meg az élet számára. Ezen nagy bizottság ugyanis, 13 havi hallgatás ntán, 1889 április 7-én tartott ülésében kimondta, hogy egy magyar-zsidó közművelődési egyesület alakítása nem pártolandó, fl magyar zsidóság annyira megmagyarosodott, mint az ország lakosságának egy része sem s azért további magyarosodásának nincs szüksége semminemű agitációra. „Sőt, mivel hogy a szándékosság e téren könnyen félreérthető, talán az agitálás ellenagitációt szülhet s mindenféle balvéleményre vezethet." fl zsidóság megmagyarosodása ugyan még nincs befejezve, „de ez megtörténhet a fennálló, felekezeti jelleg nélküli hazai kulturegyletek keretében." ft bizottság az „eléje terjesztett összes iratokat abbeli reményének kifejezésével szolgáltatja vissza az egyetemi ifjúságnak, hogy a zsidó felekezeti ügyek iránti meleg érdeklődését ezentúl is meg fogja őrizni." * M. Zs. Sz. IV. 230. I. ** ü. o. 232. I. *** U. o. 437. I. *** U. o. VI. köt. 362. I. 5 65